Átai ház
Az átai Mezei Iskola, mint nevelési és oktatási lehetőség
a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának programjában


Az isteni rendtől egyre távolabbra kerülő világunkban a nevelés és az oktatás egyre kétségbeesettebben keresi azokat a színtereket, helyzeteket, ahol a ránk bízott diákokat a virtuális világból kiragadva természetközeli helyzetben a hagyományos értékek irányába befolyásolhatja. Úgy érezzük, hogy egy, az alkotó, teremtő, termelő, a hagyományos paraszti világ tevékenységeit újra felelevenítő tevékenység sokakat megóvhat  korunk divatos, ám rendkívül veszélyes irányt mutató problémáitól. A mindannyiunk előtt ismert jelenségek, alkohol, drog, „buli”, gyenge tanulmányi és munkateljesítmények,  már nemcsak a felsőoktatásban, de a középiskolás korosztályban is mind gyakoribb negatív tendenciák.
Okai összetettek, mindenképp közöttük van a másféle lehetőség és példa hiánya is. Rendhagyó kezdeményezésünkkel arra kínálnánk alkalmat, hogy diákjaink lassan, fokozatosan megismerkedjenek a termelő, alkotó munka élményével. Egyfajta közösségbe tartozva, a fogyasztói és a virtuális világgal szemben lehetősége legyen képességei felismerésére, kibontakozására.
Elképzeléseink szerint a Mezei Iskola részben úgy működne, mint egy hagyományos paraszti gazdaság, ahol mindenki megtalálhatja a maga helyét, szerepét, lehetőségeit, feladatait.
A lakórészben mintegy 35-40 férőhelyet szeretnénk véglegesen kialakítani, hogy akár egy teljes osztály is egyszerre ott tudjon napokat is eltölteni.
A gazdasági udvarban  baromfiak (csirkék, kacsák, ludak, gyöngyösök, pulykák), néhány hagyományos sertés (elsősorban mangalica), néhány juh (gyimesi és hortobágyi racka), kecskék, két fejőstehén és egy pár kocsizásra és lovaglásra is alkalmas ló, valamint két ősi magyar kutyafajta képezné az állatvilágot. Mindezt kiegészíti később egy kisebb méhes, amit a már részben kiültetésre került gyümölcsösbe helyeznénk el. A gyümölcsös között (amíg a fák kicsik) zöldségtermesztést végeznénk, ahogy ezt már tavaly kipróbáltuk. Az általunk bírt terület többi részén pedig takarmánynövényeket (kukorica, napraforgó, tök, répa) termesztenénk az állataink számára.
Mindezt a lehető legkevesebb növényvédő szerrel képzeljük el, a szervesanyag-utánpótlást is természetesen az állatok alól kikerülő trágyával végezzük. Ezt mai divatos szavakkal öko- vagy biogazdálkodásnak hívják, mi hagyományos gazdálkodásnak fogjuk nevezni.
Minden nálunk tanuló és a gazdálkodásra kíváncsi gyermek megtanulhatja a zöldség- és gyümölcstermesztés hagyományos alapjait, a feldolgozásuk módszereit, élvezheti az általa termesztett élelmiszer gasztronómiai élményeit. Hasonlóan a háziállatok közelében tevékenykedők nemcsak az állattartás munkáival találkoznak, de megtanulhatják az állat- szaporítás, nevelés, leölés, feldolgozás teljes palettáját a fogyasztás élményével bezárólag.
Néhány év alatt szeretnénk elérni, hogy minden szombaton a háznál tevékenykedők az itt termelt élelmiszerekből maguk főzzenek.
2011 szeptemberétől a tanév rendjében és az iskolai programban szerepel, hogy minden osztály egyik fele vagy tavasszal vagy ősszel egy szombati napon a házban és a gazdasági udvarban tevékenykedik, kiegészülve a néprajzos segítőkkel. Így minden diákunk négyszer, illetve hatszor biztosan találkozik a kétkezi munkával és a közösséget erősítő helyzettel. Mindez szervesen illeszkedik az új oktatási-nevelési elképzelések közé, ahol a diákoknak érettségi előtt 50 órát dolgozniuk kell.
Meggyőződésünk, hogy az ilyen körülmények között tevékenykedő gyermek másként közelíti meg a kor problémáit, és négy, illetve hat éven át annyi ismeret, képesség, készség „ragad rá”, hogy felnőtt életében maga is keresni fogja a lehetőségét annak, hogy élelmiszereit maga termelje meg. Jóllehet pontosan tudjuk, hogy mindez homlokegyenest ellentétes a globalista, „konzumidióta” „világtrend” irányzatával, de azt is gondoljuk, hogy mindez az Istennek jobban tetsző, ezért helyes.

 

 

 

 
 
 
 
 
Hírek | Események | Galéria | Kapcsolat
Web Designer