Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma

és Kollégiuma

Non scholae, sed vitae discimus.

Kedves Barátom!

Bárki is vagy, szeretettel üdvözöllek! Örülök, hogy a kíváncsiság ide vezérelt, s bízom benne, nem rohansz azonnal tovább. Időzz itt egy kicsit, s légy gyakori vendég! Ha épp latinul tanulsz, akkor ismerős területen jársz, itt mélyítheted és új érdekességekkel is gyarapíthatod tudásod. Ha még sosem foglalkoztál behatóbban ezzel a nyelvvel és kultúrával, első gondolatod talán ez lehet: Latin a 21. században? Ugyan már! Nehéz, felesleges! Inkább haladjunk a korral! Tanuljunk olyant, ami azonnal hasznos, olyant, ami közelebb áll hozzánk! Mire jó mindez? Bele illik-e rohanó világunkba? Mit érünk el fáradozásunkkal?

Talán legyintesz, s meggyőződéssel vallod, ha már nem élnek az ókori rómaiak, akik e nyelvet beszélték, gyakorlati haszna sincs már az egésznek. Úgy véled, ma már régi könyvtárak és épületek poros kódexei, feliratai őrzik e nyelvet, esetleg néhány jámbor lelkes énekes próbálja még életben tartani a templom kórusának karzatán. Nagyszüleid talán még büszkén idéznek egy-egy jól rögzült közmondást, de már egyre kevésbé érted őket és furcsa bölcsességeiket. El is ijesztenek, amikor felidézik a régi, szigorú latinórák hangulatát, s beszámolnak a latin grammatika nehézségeiről. A latin nyelv nyugodjék békében! – mondod. Vagy talán másként gondolkodsz? Nem hagy nyugodni a kíváncsiság? Szeretnéd tudni, hogyan éltek, gondolkodtak a régi rómaiak, s azt is, hogy mit hagytak az utókorra? Nem vagy ezzel egyedül…

Vannak lelkes rajongók, akik úgy vélik, a latin egyáltalán nem holt nyelv, hanem élő, sőt világnyelv, európai kultúránk és több nyelv alapja, tovább él más nyelvekben, s mindenkit, aki nyelvekkel foglalkozik, buzdítani kellene ennek tanulására. Olyanok is akadnak, akik a technika fejlettségét kihasználva a világhálón latin nyelvű honlapokat működtetnek naponta friss hírekkel. A finnek hetente jelentetnek meg latin nyelvű újságot, rádióműsorral is jelentkeznek, s még az is megfordult a fejükben, hogy az angol mellett a latin legyen az EU második hivatalos nyelve, hogy egyszer s mindenkorra véget vethessenek Európa bábeli nyelvzavarának.

Kinek és mennyiben lehet igaza? A választ ki-ki saját magának kell megadja, de mielőtt ezt megtenné, legyen kíváncsi, vegye a fáradságot, próbálja meg minél jobban megismerni az őt körülvevő világot, megérteni múltját és jelenét, s biztosíthatom, ezáltal közelebb kerül a latin nyelvhez is. Egy új és csodás világ nyílik meg előtte, s az imént feltett kérdésre is feltételezhetően helyes választ tud adni. Tantárgyi oldalunk olyan útitársként szeretné a latin nyelvet és a görög-római kultúrát bemutatni, mely több mint kétezer éve hűségesen kísér minket, s meghatározza az európai műveltséget.

Kedves Barátom, talán nem is tudod, de időnként Te magad is latinul „beszélsz”, anélkül, hogy tudnál róla. Nézzük csak meg kicsit alaposabban a minket körülvevő világunkat!

Tudod-e, hogy:

  • az európai nemzetek műveltségének a zsidó-keresztény és a nemzeti kultúra mellett a görög-római kultúra is egyik fő forrása?
  • egyetlen nemzet sem használta annyi időn át és annyira a latin nyelvet, mint mi magyarok?
  • Magyarországon 1844-ig a latin hivatalos nyelv volt?
  • a tudományos műveket latinul írták, s a törvények, fontos okmányok, sőt az országgyűlés nyelve is a latin volt?
  • mind a mai napig a római katolikus egyház hivatalos nyelve a latin, s ezáltal a Vatikán hivatalos államnyelve is?
  • a különféle tudományágak szókincsüket a latinból és görögből merítik (teológia, orvostudomány, jogtudomány, történelem). Gondolj tantárgyaidra! (Hittan, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz…)
  • a római jog tudományos kidolgozottsága miatt még ma is kötelező tananyag az egyetemeken?
  • az angol szókincs több mint fele, az újlatin nyelveknek pedig ennél jóval nagyobb része latin eredetű?
  • a latin nyelv ismerete fejleszti nyelvészeti érzékünket, logikánkat, problémamegoldó képességüket, segíti a nyelvi jelenségek és szerkezetek jobb megértését, elősegíti az idegen nyelvek tanulását?
  • a latin irodalom nagyjai a kulturált és erkölcsös emberi élet normáit kutatták és örökérvényű gondolatokat fogalmaztak meg? (Cicero, Seneca, Horatius…)
  • a latin nyelv és irodalom közvetíti a görög és római mitológiát, azt az ősi bölcsességet, amely évezredek tapasztalatát és tudását foglalja össze szép, színes és tanulságos elbeszélésekben?
  • a magyar irodalom is sok szálon kötődik a latin nyelvhez és kultúrához? (Berzsenyi Dániel, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Szabó Magda…)
  • sok művészeti ág ihletője a görög-római kultúra (festészet, szobrászat, színház, zene, film…)
  • iskolai életünk csak úgy hemzseg a latin szavaktól?
  • az év összes hónapjának neve latin eredetű?
  • több osztálytársadnak neve a latin vagy görög nyelvben gyökerezik (És a tiéd?)
  • városaink utcáin sétálgatva gyakran köszön ránk a latin nyelv cégtábla formájában?
  • Pécs városát a Kr.u. 2. században rómaiak alapították Sopianae néven, s hogy a 4. századra a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált, melynek emlékeit ma részben láthatjuk és megismerhetjük?
  • üzleteinkben ma is különféle termékeken latin szavakat találunk, esetleg görög mitológiai neveket?
  • az anyanyelvünkben rögzült több antik kifejezés mögött (árgus szemek, Damoklész kardja, sziszifuszi munka) egy-egy érdekes történet rejlik?
  • több földrajzi elnevezés könnyebben megérthető a latin segítségével?
  • több népszerű könyv latinul is megjelent már (Micimackó, Harry Potter, Asterix és Obelix…)
  • a négy évenként megrendezett olimpiai játékokban az ókori görög hagyomány él ma is?
  • egész hétköznapi életünk át van szőve görög és római kultúrával, s hogy nem szégyen azt elsajátítani, beépíteni saját életünkbe?
  • Nos, ha ilyenekről szeretnél többet tudni, látogass vissza e tantárgyi oldalra. Biztos vagyok benne, ha nyitott és érdeklődő vagy, gazdagodni fogsz. Hogy mire is gondolok, azt az alábbi kis történet jól szemlélteti:

    Csak egy szem vadszilva

    A kis tó felszíne tükörsima volt a nyári hőségben. Az egyik tavirózsa levelén lustán üldögélt egy béka, és egy hosszú lábú rovart figyelt, amely könnyedén siklott a vízen: sejtelme sem volt arról, hogy nemsokára a béka zsákmánya lesz, s az gondolkodás nélkül le fogja nyelni. Nem messze egy másik vízi rovar, a csíkbogár epekedve bámult egy bájos csíkbogárlányt. Nem volt bátorsága ahhoz, hogy megvallja neki szerelmét, beérte azzal, hogy messziről csodálja. A parton, a víz közvetlen közelében parányi virág haldoklott a szomjúságtól. Gyökerei nem érték el a vizet, pedig nagyon közel voltak hozzá. Már teljesen kimerült az erőlködéstől. Egy muslica viszont a vízben fuldoklott. Beleesett a tóba, mert figyelmetlen volt. Szárnyai átnedvesedtek, és nem tudott felröppenni. A víz már majdnem elnyelte. Egy vadszilva ágai nyúltak a tó fölé. A legvastagabb ágról, amely majdnem a tó közepéig ért, egy sötét, érett gyümölcs pottyant a tóba. A rovarok zümmögését tompa, alig hallható csobbanás törte meg. Ahogy a vadszilva beleesett a vízbe, az első kör alakú hullám fennkölt ünnepélyességgel terjedt tova, mint amikor egy virág szirmai kinyílnak. Ezt követte a második, a harmadik, a negyedik vízkör… A hullám messzire lökte a hosszú lábú bogárkát a békától. A csíkbogár nekiütközött a csíkbogárlánynak, bocsánatot kértek egymástól, és egymásba szerettek. Amikor az első vízkör a parthoz ért, a hullám elérte a kis virágot, amely újraéledt a víztől. A második vízkör fölemelte a muslicát, és az egyik parti fűszálra helyezte, ahol a szárnyai megszáradtak.

    Mennyire megváltozott az élet néhány jelentéktelen vízkör miatt!

    (Ferrero, Bruno: Körök a vízen)

    Szeretettel visszavárlak!

    László Levente