Labdarúgás elmélet tananyagok
Az alábbiakban nem közöljük a teljes több száz oldalas szabálykönyvet, csak az iskolában tanított, testnevelés órán is használt szabályokat, néhol az érthetőség kedvéért kissé átfogalmazva.
4. Szabály: A játékosok felszerelése
7. Szabály: A mérkőzés időtartama
8. Szabály: A játék kezdése és újraindítása
9. Szabály: A labda játékban és játékon kívül
10. Szabály: A mérkőzés végeredményének meghatározása
12. Szabály: Szabálytalanságok és sportszerűtlen viselkedés
ÁBRAJEGYZÉK
1. Szabály: A játéktér
1.1 A játéktér borítása
A játéktérnek teljes mértékben természetes, vagy ahol a versenyszabályok engedik teljes mértékben mesterséges borításúnak kell lennie, kivéve ahol a versenyszabályok lehetővé teszik a mesterséges és természetes borítás integrált kombinációját (hibrid rendszer).
A mesterséges borítású játéktérnek zöld színűnek kell lennie.
1.2 A játéktér jelölései
A játéktérnek téglalap alakúnak kell lennie és veszélyt nem jelentő folytonos vonalakkal kell jelölni; a természetes borítású játéktér jelöléseinek kialakítására lehet veszélyt nem jelentő mesterséges borítást is alkalmazni. Ezek a vonalak ahhoz a területhez tartoznak, amelyet határolnak.
Kizárólag az 1. szabályban meghatározott vonalakkal lehet a játékteret jelölni. Mesterséges borítású játéktéren más vonalak is engedélyezettek, amennyiben eltérő színűek, és egyértelműen megkülönböztethetők a labdarúgás vonalaitól. A két hosszabb határoló vonalat oldalvonalnak nevezzük. A két rövidebb vonal a kapuvonal.
A játékteret két térfélre osztja a felezővonal, amely a két oldalvonal középpontját köti össze.
A kezdőpontot a felezővonal középpontjában kell kijelölni. A kezdőpont körül 9,15 m sugarú kört kell húzni.
A vonalaknak ugyanolyan szélesnek kell lenniük, és nem lehetnek szélesebbek 12 cm-nél. A kapuvonalnak ugyanolyan szélesnek kell lennie mint a kapufáknak és a keresztlécnek.
A játékost, aki nem engedélyezett jelzéseket helyez el a játéktérre sportszerűtlen magatartásért figyelmeztetésben kell részesíteni. Amennyiben a játékvezető ezt észreveszi a mérkőzés ideje alatt, a játékost figyelmeztetésben kell részesíteni, amikor a labda legközelebb kikerül a játékból.
1.3 Méretek
Az oldalvonal hosszának nagyobbnak kell lennie a kapuvonal hosszánál.
| Hosszúság (oldalvonal): minimum 90 m maximum 120 m |
Hosszúság (kapuvonal): minimum 45 m maximum 90 m |
1.4 Méretek nemzetközi mérkőzések idején
| Hosszúság (oldalvonal): minimum 100 m maximum 110 m |
Hosszúság (kapuvonal): minimum 64 m maximum 75 m |
A versenyszabályok a fenti méretek között határozhatják meg a kapuvonal és az oldalvonal hosszát. (1. ábra).
- A méretezések a határolóvonalak külső szélétől értendőek, mivel a vonalak az általuk körbehatárolt terület részét képezik.
- A büntetőpontot annak középpontjától a kapuvonal hátsó éléig kell mérni.
1.5 A kapuelőtér
A kapuvonalra merőlegesen egy-egy vonalat kell 5,5 m-re mindkét kapufa belsejétől megjelölni. Ezek a vonalak 5,5 m hosszúságban nyúlnak be a játéktérre, és a kapuvonallal párhuzamos egyenessel vannak összekötve. E vonalakkal és a kapuvonallal határolt területet kapuelőtérnek nevezzük.
1.6 A büntetőterület
A kapuvonalra merőlegesen egy-egy vonalat kell 16,5 m-re mindkét kapufa belsejétől megjelölni. Ezek a vonalak 16,5 m hosszúságban nyúlnak be a játéktérre, és a kapuvonallal párhuzamos egyenessel vannak összekötve. E vonalakkal és a kapuvonallal határolt területet büntetőterületnek nevezzük.
Mindkét büntetőterületen belül egy büntetőpont van kijelölve, 11 m-re a két kapufa közötti felezőponttól.
Mindkét büntetőpont közepétől 9,15 m sugarú körív húzódik a büntetőterületen kívül.
1.7 A sarokterület
A sarokterületet egy 1 méter sugarú, a pályára rajzolt negyedkör jelöli ki minden szögletzászlónál. (2. ábra)
1.8 A Zászlórudak
Mindegyik sarokban egy 1,5 m-nél nem rövidebb, nem hegyes végű, zászlóval ellátott zászlórudat kell elhelyezni.
Zászlórudak helyezhetők el a felezővonal mindkét végén legalább 1m-rel az oldalvonalakon kívül.
1.10 A kapuk
Mindkét kapuvonal közepén kaput kell elhelyezni.
A kapuk két függőleges kapufából állnak, amelyek a szögletzászlóktól egyenlő távolságra vannak, és egy vízszintes keresztléccel vannak összekötve. A kapufáknak és a keresztlécnek engedélyezett anyagból kell készülniük. Négyzet, téglalap, kör, vagy ellipszis alakúnak kell lenniük, és nem jelenthetnek veszélyt.
A kapufák közötti belső távolság 7,32 m, a keresztléc alsó éle 2,44 m-re van a talajtól.
A kapufák kapuvonalhoz viszonyított helyzetét a (3. ábra) szerint kell kijelölni.
A kapufáknak és a keresztlécnek fehér színűnek kell lennie, szélességük és vastagságuk azonos és nem lehet több, mint 12 cm.
Amennyiben a keresztléc elmozdul vagy eltörik, a játékot meg kell állítani, amíg vissza nem helyezik, vagy ki nem cserélik. A játékot labdaejtéssel kell újrakezdeni. Amennyiben a keresztléc nem javítható, a mérkőzést be kell szüntetni. A keresztléc nem helyettesíthető kötéllel vagy más rugalmas vagy veszélyes anyaggal.
Hálók rögzíthetők a kapukhoz és a kapu mögött a talajhoz, megfelelően kifeszítve, úgy, hogy ne akadályozza a kapust.
Biztonság
A kapukat (beleértve a hordozható kapukat is) biztonságosan kell a talajhoz rögzíteni.
2. Szabály: A labda
2.1 Tulajdonságok és méretek
Minden labda:
- gömbölyű,
- megfelelő anyagból készül,
- kerülete 68 cm-nél nem kevesebb és 70 cm-nél nem több,
- súlya a mérkőzés kezdetén nem kevesebb 410 g-nál és nem t öbb 450 g-nál,
- levegőnyomása (tengerszinten) 0,6-1,1 atmoszféra (600-1100 g/cm2) között van.
A FIFA, a kontinentális szövetségek és a nemzeti labdarúgó szövetségek védnöksége alatt szervezett versenyeken semmilyen, kereskedelmi célú hirdetés nem engedélyezett a labdán, kivéve a verseny és a verseny szervezőjének logóját/emblémáját, és az engedélyezett gyártó védjegyét. A versenyszabályok korlátozhatják az ilyen jelek méretét és számát.
2.2 Alkalmatlanná vált labda helyettesítése
Ha a labda a játékra alkalmatlanná válik:
- a játékot meg kell szakítani,
- a játékot a cserelabda leejtésével kell újraindítani arról a helyről, ahol az eredeti labda játékra alkalmatlanná vált.
Ha a labda kezdőrúgásnál, kirúgásnál, szögletrúgásnál, szabadrúgásnál, büntetőrúgásnál vagy bedobásnál válik a játékra alkalmatlanná, akkor a játék újraindítását meg kell ismételni.
Ha a labda büntetőrúgás, vagy a büntetőpontról végzett rúgások közben válik alkalmatlanná, miközben előrefelé mozog, de még nem érintkezett játékossal, a keresztléccel, vagy a kapufával a büntetőrúgást újra el kell végezni.
A labda a mérkőzés folyamán a játékvezető engedélye nélkül nem cserélhető.
3. Szabály: A játékosok
3.1 A játékosok száma
A játékban két csapat vesz részt, legfeljebb 11-11 játékossal, ezek közül 1-1 a kapus. A mérkőzés nem kezdhető el vagy folytatható csapatonként 7 játékosnál kevesebbel.
Amennyiben egy csapat kevesebb mint 7 játékossal játszik, mert egy vagy több játékos szándékosan hagyta el a játékteret, a játékvezetőnek nem kell megállítania a játékot, sőt előnyszabályt is alkalmazhat, azonban a mérkőzés nem folytatódhat, miután a labda játékon kívülre került, és a csapatnak nincs meg a minimális 7 játékosa.
Amennyiben a versenyszabályok előírják, hogy a kezdőrúgás előtt minden játékost és cserejátékost be kell nevezni és egy csapat kevesebb mint 11 játékossal kezdi el a mérkőzést, akkor megérkezésük után csak az összeállításba benevezett játékosok és cserejátékosok vehetnek részt a mérkőzésen.
3.2 Cserék száma
Hivatalos versenyek
A hivatalos versenyeken szerepeltethető cserejátékosok számát, legfeljebb ötöt, a FIFA, a kontinentális, vagy a nemzeti labdarúgó szövetségek határozzák meg, kivéve a legmagasabb osztályban lévő klubok első vagy a nemzetközi csapatok felnőtt ‘A’ csapatai által játszott férfi vagy női mérkőzéseket, ahol legfeljebb három cserejátékos szerepeltethető.
A versenyszabályoknak elő kell írniuk, hogy:
- hány cserejátékos nevezhető; ezek száma háromtól tizenkettőig terjedhet
- hogy felhasználható-e egy további cserejátékos, ha a mérkőzés hosszabbítással folytatódik (függetlenül attól, hogy a csapat felhasználta-e az összes engedélyezett cseréjét)
3.3 A csere végrehajtása
A cserejátékosok nevét a mérkőzés kezdete előtt meg kell adni a játékvezetőnek. Azok a cserejátékosok, akiket addig nem neveznek, nem vehetnek részt a mérkőzésen.
Egy játékos cserejátékossal történő helyettesítéséhez a következő feltételek kellenek:
- játékvezetőnek be kell jelenteni a cserét, annak megtörténte előtt
- a lecserélendő játékos:
- számára a játékvezető adja meg az engedélyt a játéktér elhagyására, kivéve ha már a játéktéren kívül tartózkodik, és a határoló vonal legközelebbi pontján kell távoznia, kivéve ha a játékvezető jelzi, hogy a felezővonalnál vagy egy másik ponton (pl.: testi épség/biztonság vagy sérülés miatt) közvetlenül és azonnal elhagyhatja a játékteret
- köteles azonnal a technikai zónába vagy az öltözőbe menni, a továbbiakban nem vehet részt a mérkőzésen, kivéve ha engedélyezettek a visszatérő cserejátékosok
- amennyiben a lecserélendő játékos megtagadja a játéktér elhagyását, a játék folytatódik.
A cserejátékos csak akkor léphet be:
- ha áll a játék,
- ha a felezővonalnál lép a játéktérre,
- miután a lecserélendő játékos elhagyta a játékteret,
- miután erre megkapta a játékvezető jelzését.
A csere akkor van végrehajtva, amikor a cserejátékos belép a játéktérre, és e pillanattól kezdve a helyettesített játékos lecserélt játékossá, a cserejátékos pedig a játékban résztvevő játékossá válik, és elvégezheti a játék bármelyik újraindítását.
Minden cserejátékos és lecserélt játékos a játékvezető döntési jogkörébe tartozik, akár részt vesz a játékban, akár nem.
3.4 A kapus cseréje
Bármely más játékos helyet cserélhet a kapussal, feltéve, hogy:
- a cserét annak megtörténte előtt bejelentik a játékvezetőnek
- a cserét akkor hajtják végre, amikor áll a játék
3.5 Szabálytalanságok és büntetések
Ha egy benevezett cserejátékos kezdi el a mérkőzést egy benevezett játékos helyett anélkül, hogy a játékvezetőt erről tájékoztatják:
- a játékvezető engedélyezi a benevezett cserejátékosnak a mérkőzés folytatását,
- a benevezett cserejátékossal szemben ne alkalmazzon fegyelmezési szankciót,
- a benevezett játékosból benevezett cserejátékos lehet,
- a csapat játékoscseréinek száma nem csökken,
- a játékvezetőnek az esetet jelenti kell az illetékes szövetségnek.
Amennyiben játékoscserére a félidei szünet alatt, illetve a hosszabbítás előtt kerül sor, akkor azt a mérkőzés újrakezdése előtt kell befejezni. A megnevezett cserejátékos akkor is folytathatja a játékot, ha a játékvezetőt nem tájékoztatták. Fegyelmezési intézkedést nem kell tenni, az esetet jelenteni kell az illetékes szövetségnek.
Ha egy játékos a játékvezető engedélye nélkül helyet cserél a kapussal:
- a játékot folytatni kell;
- az érintett játékosokat figyelmeztetésben kell részesíteni, amikor a labda legközelebb játékon kívülre kerül, kivéve ha a csere a félidőben (a hosszabbítás félidejét is beleértve), vagy a mérkőzés vége és a hosszabbítás, és/vagy a büntetőpontról végzett rúgások kezdete közötti időben történt.
Minden más szabálytalanság esetén:
- a játékosokat figyelmeztetésben kell részesíteni
- a játékot közvetett szabadrúgással kell újraindítani arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt.
3.6 Játékosok és cserejátékosok kiállítása
Ha a játékos kiállítása:
- a csapatösszeállítás leadása előtt történik, őt semmilyen formában nem nevezhetik a csapatösszeállításban;
- a csapatösszeállítás leadása után történik, de a kezdőrúgás még nem történt meg, akkor helyettesíthető egy benevezett cserejátékossal, aki azonban nem helyettesíthető; a csapat játékoscseréinek száma nem csökken
- a kezdőrúgást követően történik, akkor nem helyettesíthető.
A kezdőrúgás előtt vagy után kiállított benevezett cserejátékos nem helyettesíthető.
3.9 Gólszerzés, amikor egyéb személy tartózkodik a játéktéren
Amennyiben a gólszerzés után, de még a ját ék újraindítását megelőzően, a játékvezető észreveszi, hogy egyéb személy tartózkodott a játéktéren a gólszerzéssel egy időben:
a játékvezetőnek érvénytelenítenie kell a gólt, ha:
- az egyéb személy a gólszerző csapat játékosa, cserejátékosa, lecserélt játékosa, kiállított játékosa, vagy csapatvezetője volt. A játékot az egyéb személy helyéről elvégzett közvetlen szabadrúgással kell újraindítani.
- az egyéb személy külső személy volt, és hatással volt a játékra, kivéve ha gól ‘A játéktéren tartózkodó egyéb személyek’ részben foglaltak következményeként születik; a játékot labdaejtéssel kell újraindítani.
a játékvezetőnek meg kell ítélnie gólt, ha:
- az egyéb személy a gólt kapó csapat játékosa, cserejátékosa, lecserélt játékosa, kiállított játékosa vagy csapatvezetője
- az egyéb személy külső személy volt, és nem avatkozott be a játékba
A játékvezetőnek minden esetben gondoskodnia kell arról, hogy az egyéb személy elhagyja a játékteret.
3.10 A csapatkapitány
A csapatkapitány nem élvez különleges státuszt és jogokat, de bizonyos szintű felelősséggel tartozik a csapata viselkedéséért.
4. Szabály: A játékosok felszerelése
4.1 Biztonság
A játékos nem használhat olyan felszerelést és nem viselhet semmi olyat, ami veszélyes.
Mindenfajta ékszer (nyaklánc, gyűrű, karkötő, fülbevaló, bőrpánt, gumipánt stb.) viselése tilos, azokat le kell venni. Az ékszerek ragasztószalaggal történő lefedése nem megengedett.
A játékosokat a mérkőzés kezdete, a cserejátékosokat játéktérre lépésük előtt kell ellenőrizni. Amennyiben a játékos nem engedélyezett/veszélyes felszerelést vagy ékszert visel, a játékvezető utasítsa őt, hogy:
- vegye le azt,
- hagyja el a játékteret a játék következő megállításánál, amennyiben nem képes, vagy nem akar eleget tenni az utasításnak
Figyelmeztetni kell a játékost, aki nem tesz eleget az utasításnak, vagy ismét viseli az eltávolítandó felszerelést vagy ékszert.
4.2 Kötelező felszerelés
A játékos kötelező felszerelésének a következő különálló tételeket kell tartalmaznia:
- ujjakkal rendelkező mez,
- rövidnadrág,
- sportszár – ha külsőleg ragasztószalagot vagy más anyagot alkalmaznak vagy viselnek, akkor annak színe meg kell egyezzen a sportszár azon színével, amelyen alkalmazták, vagy amit fed,
- sípcsontvédő – megfelelő fokú védelmet nyújtó anyagból kell készülnie és a sportszárnak fednie kell,
- cipő
A kapusok melegítő nadrágot is viselhetnek.
A játékosnak, aki véletlenül elveszíti cipőjét vagy sípcsontvédőjét, a lehető leghamarabb pótolnia kell azt, de nem később, mint ahogy a labda legközelebb kikerül a játékból; ha a játékos ezt megelőzően megjátssza a labdát és/vagy gólt szerez, a gól érvényes.
4.3 Színek
- A két csapatnak egymástól és a játékvezetőktől eltérő színeket kell viselniük.
- Mindkét kapusnak a játékosoktól, és a játékvezetőktől eltérő színeket kell viselniük.
- Ha a két kapus megegyező színű mezben van, és nincs másik mezük, a játékvezetőnek engedélyeznie kell a mérkőzés lejátszását.
Az alsómezeknek:
- egyszínűnek kell lennie és meg kell egyezzen a mez ujjának alapszínével vagy,
- a mez ujjával teljesen megegyező mintázatúnak/színűnek kell lennie.
Az alánadrág/harisnya színe meg kell egyezzen a rövidnadrág alapszínével vagy a rövidnadrág alsó részének színével - ugyanazon csapat játékosainak azonos színt kell viselniük.
4.4 Egyéb felszerelés
Veszélytelen védőfelszerelés, például fejvédő, arcmaszk, puha, könnyű és párnázott anyagból készült térd- és karvédők, kapus sapka, illetve sportszemüveg viselése megengedett.
Fejfedők
A viselt fejfedőnek (kivéve a kapus sapkáját), a következő kitételeknek kell megfelelnie:
- feketének vagy a mez alapszínével megegyező színűnek kell lennie (feltéve, hogy ugyanazon csapat játékosai azonos színt viselnek)
- összhangban kell lennie a játékos felszerelés professzionális megjelenésével
- nem kapcsolódhat a mezhez
- nem jelenthet semmilyen veszélyt az azt viselő játékosra vagy más játékosra nézve (pl. nyitó/záró mechanizmus a nyak körül)
- nem lehet(nek) a felületről kinyúló része(i) (kiálló elemek)
4.6 Szabálytalanságok és büntetések
Ennek a szabálynak bármilyen megsértése esetén a játékot nem kell megállítani:
- azonban a játékvezető utasítsa a vétkes játékost a játéktér elhagyására és felszerelésének rendbehozatalára,
- a játékos hagyja el a játékteret, amikor a labda legközelebb játékon kívülre kerül, hacsak addigra nem hozta rendbe a felszerelését.
A játékteret a felszerelése rendbehozatala vagy cseréje miatt elhagyó játékos:
- felszerelését a játéktérre való visszatérés engedélyezése előtt valamelyik játékvezetőnek ellenőriznie kell
- kizárólag a játékvezető engedélyével (amely akár a játék közben is megadható) térhet vissza
Ha egy játékos engedély nélkül tér vissza a játéktérre, akkor őt figyelmeztetésben kell részesíteni. Amennyiben a játékot a figyelmeztetés miatt állították meg, akkor közvetett szabadrúgást kell ítélni arról a helyről, ahol a labda a játék megállításának pillanatában volt, kivéve, ha beavatkoztak a játékba, mert abban az esetben közvetlen szabadrúgást (vagy büntetőrúgást) kell ítélni a beavatkozás helyéről.
7. Szabály: A mérkőzés időtartama
7.1 Félidők
A mérkőzés két egyenlő, 45 perces félidőből áll, amely csak akkor rövidíthető, ha a játékvezető és a két résztvevő csapat, a versenyszabályokkal összhangban, a mérkőzés kezdete előtt ebben megegyezik.
7.2 Félidők közötti szünet
A félidőben a játékosoknak joguk van a szünethez, amely nem lehet 15 percnél több. A hosszabbítás félidejében rövid ivószünet (amely nem haladhatja meg az egy percet) engedélyezett. A félidők közötti szünet időtartamát a versenyszabályokban kell megállapítani, és csak a játékvezető hozzájárulásával lehet megváltoztatni.
7.3 Az elvesztegetett idő beszámítása
A játékvezetőnek, félidőnként minden elvesztegetett időt be kell számítania.
- játékoscserék
- sérült játékosok vizsgálata és/vagy eltávolítása a játéktérről
- időhúzás
- fegyelmezési szankciók
- a versenyszabályokban engedélyezett egészségügyi szünetek, például ‘ivószünetek’ (amelyek nem haladhatják meg az egy per cet) és ‘lehűlési’ szünetek (90 másodperctől 3 percig)
- a VAR ellenőrzés és felülvizsgálat miatti késedelem
- bármely más ok, ideértve a játék újraindításának bármilyen jelentős mértékű késleltetését (pl.: gól ünneplése)
A negyedik játékvezető a félidők utolsó percének végén jelzi a hosszabbítás játékvezető által meghatározott minimális idejét. A hosszabbítás idejét a játékvezető nem csökkentheti, csak növelheti.
A játékvezető nem kompenzálhatja az első félidőben történt időmérési hibát a második félidő időtartamának megváltoztatásával.
7.4 Büntetőrúgás
Büntetőrúgás végrehajtására vagy annak megismétlésére a félidők játékidejét meg kell hosszabbítani addig, amíg a büntetőrúgást befejezik.
7.5 Félbeszakadt mérkőzés
A félbeszakadt mérkőzést újra kell játszani, hacsak a szervezők vagy a versenyszabályok másként nem rendelkeznek.
8. Szabály: A játék kezdése és újraindítása
A mérkőzés és a hosszabbítás mindkét félidejének indítása, valamint a játék gólt követő újraindítása kezdőrúgással történik. A szabadrúgások (közvetlen vagy közvetett), büntetőrúgások, bedobások, kirúgások és szögletrúgások egyéb újraindításnak minősülnek (lásd 13-17. szabály).
A labdaejtés a játék újraindításának módja abban az esetben, ha a játékvezető állítja meg a játékot, és a játékszabályok nem írják elő a fenti újraindítások valamelyikét.
A játék újraindítását nem befolyásolja, ha akkor történik szabálytalanság, amikor a labda nincs játékban.
8.1 Kezdőrúgás
Végrehajtás
A játék újraindítását nem befolyásolja, ha akkor történik szabálytalanság, amikor a labda nincs játékban.
- a csapat, amelyik a pénzfeldobás során nyer, eldönti, hogy az első félidőben melyik kapura támadjon vagy elvégzi a kezdőrúgást
- a fentiektől függően, az ellenfél csapata végzi el a kezdőrúgást vagy eldönti, hogy melyik kapura támadjon az első félidőben
- az a csapat végzi el a második félidő kezdőrúgását, amelyik eldöntötte, hogy az első félidőben melyik kaput támadjon
- a mérkőzés második félidejére a csapatok térfelet cserélnek, és a másik kapura támadnak
- ha az egyik csapat gólt ér el, a kezdőrúgás az ellenfelet illeti meg
Minden kezdőrúgásnál:
- minden játékosnak, kivéve a rúgást végző játékost, a saját térfelén kell tartózkodnia
- az ellenfél csapat játékosainak legalább 9,15 m-re kell tartózkodniuk a labdától, amíg az játékba nem kerül
- labdának mozdulatlanul kell állnia a kezdőponton
- a játékvezető jelt ad
- a labda akkor kerül játékba, ha elrúgták, és egyértelműen elmozdul
- kezdőrúgásból közvetlenül gól érhető el az ellenfél csapatával szemben; amennyiben a labda közvetlenül a rúgást végző játékos kapujába jut, szögletrúgást kell ítélni az ellenfél javára.
Szabálytalanságok és büntetések
Ha a kezdőrúgást végző játékos újra érinti a labdát, mielőtt az egy másik játékost érintett volna, akkor közvetett, kezezés szabálytalanság esetén közvetlen szabadrúgást kell ítélni.
A kezdőrúgás végrehajtása során bármely más szabálytalanság esetén a kezdőrúgást meg kell ismételni.
8.2 Labdaejtés
Végrehajtás
- A játékvezető a védő csapat kapusának ejti le a labdát a saját büntetőterületén belül, amennyiben a játék megállításakor:
- a labda a büntetőterületen belül volt vagy
- az utolsó labdaérintés a büntetőterületen belül volt
- A játékvezető minden más esetben a labdát utoljára érintő csapat egyik játékosának ejti le a labdát azon a ponton, ahol az utoljára érintett egy játékost, egy külső személyt vagy egy játékvezetőt a 9.1 szabályban foglaltak szerint.
- Az összes többi játékosnak (mindkét csapatból) legalább 4 m-re kell elhelyezkednie a labdától, amíg az játékba nem kerül.
A labda akkor kerül játékba, amikor a földet éri.
Szabálytalanságok és büntetések
A labdaejtést meg kell ismételni, ha:
- egy játékos érinti a labdát, mielőtt az földet ért
- a labda földet érés után elhagyja a játékteret anélkül, hogy bármely játékost érintette volna
Ha a labda anélkül kerül a kapuba, hogy legalább két játékost érintett volna, a játékot:
- kirúgással kell újraindítani, ha a labda az ellenfél kapujába kerül
- szögletrúgással kell újraindítani, ha a labda a csapat saját kapujába kerül
9. Szabály: A labda játékban és játékon kívül
9.1 A labda játékon kívül
A labda játékon kívül van, amikor:
- akár a földön, akár a levegőben teljes terjedelmével áthalad a kapu- vagy oldalvonalon
- a játékvezető megszakítja a játékot
- érint egy játékvezetőt, a játéktéren marad és:
- egy csapat ígéretes támadást indít vagy
- a labda közvetlenül a kapuba kerül vagy
- a labdát birtokló csapat megváltozik
A játékot minden ilyen esetben labdaejtéssel kell újraindítani
9.2 A labda játékban
A labda minden más esetben játékban van, ha érinti a játékvezetőt vagy valamelyik kapufáról, a keresztlécről vagy a sarokzászlóról visszapattanva a játéktéren marad.
10. Szabály: A mérkőzés végeredményének meghatározása
10.1 Gólszerzés
Gólt kell ítélni, amikor a labda teljes terjedelmével áthalad a kapuvonalon a kapufák között és a keresztléc alatt, feltéve, hogy a gólt elérő csapat előzően nem követett el szabálytalanságot. (4. ábra)
Ha a kapus közvetlenül az ellenfél kapujába dobja a labdát, kirúgást kell ítélni. Ha a játékvezető gólt jelez, mielőtt a labda t eljes terjedelmével áthaladt volna a kapuvonalon, a játékot labdaejtéssel kell újraindítani.
10.2 A győztes csapat
Az a csapat a győztes, amely több gólt ért el a mérkőzésen. A mérkőzés döntetlen, ha mindkét csapat egyenlő számú gólt ért el vagy nem esik gól. Abban az esetben, ha a versenyszabályok megkövetelik, hogy egy döntetlenre végződött mérkőzés vagy egy otthoni-idegenbeli párharc után győztest kell hirdetni, akkor ez csak a következő eljárásokkal engedélyezett:
- idegenben rúgott gólok szabálya
- két egyenlő, 15 percet meg nem haladó félidőből álló hosszabbítás, büntetőpontról végzett rúgások
A fenti eljárások kombinációja
10.3 Büntetőpontról végzett rúgások
Ha nincs egyéb rendelkezés, a büntetőpontról végzett rúgásokat a mérkőzés befejeztével kell elvégezni a játékszabályoknak megfelelően,
Végrehajtás
A büntetőpontról végzett rúgásokat megelőzően
- Amennyiben nincsenek egyéb befolyásoló tényezők (pl.: a játéktér állapota, biztonság stb), a játékvezető pénzfeldobással jelöli ki azt a kaput, amelyikre a rúgásokat elvégzik. Ezen csak biztonsági okokból, illetve a kapu vagy játéktér használhatatlanná válásakor lehet változtatni
- A játékvezető ismét pénzfeldobással sorsol, és az a csapat , amelyik a sorsoláson nyert, eldönti, hogy az első vagy a második rúgást végzi-e el.
- A játék folytatására alkalmatlanná vált kapust helyettesítő cserejátékos kivételéve, csak a mérkőzés végén a játéktéren, vagy az ideiglenesen(sérülés, felszerelés rendbehozatala, stb. miatt) játéktéren kívül tartózkodó játékosok vehetnek részt a rúgásokban
- A csapatok felelőssége az, hogy az arra jogosultak közül kiválasszák a rúgó játékosokat, és meghatározzák a rúgások sorrendjét. A játékvezetőt nem tájékoztatják a sorrendről
- Ha a mérkőzés végén a rúgások előtt vagy alatt az egyik csapatban több játékos van mint a másikban, akkor a több játékossal felállt csapat létszámát az ellenfél csapatának létszámára kell csökkenteni, valamint a játékvezetőnek meg kell adni a kizárt játékosok nevét és számát. A kizárt játékosok nem vehetnek részt a rúgásokban(kivéve az alábbiakat).
- Az a kapus, aki a büntetőpontról végzett rúgásokat megelőzően vagy azokalatt válik alkalmatlanná a játék folytatására, helyettesíthető egy, a csapatok létszámának kiegyenlítése miatt kizárt játékossal, vagy amennyiben a csapata még nem merítette ki a versenyszabályok által meghatározott cserelehetőséget, egy benevezett cserejátékossal. A lecserélt kapus ezután már nem vehet részt a játékban, és nem végezhet büntetőpontról végzett rúgásokat.
- Amennyiben a kapus már végzett rúgást, a helyettesítő játékos nem végezhet rúgást a rúgások következő köréig.
A büntetőpontról végzett rúgások közben
- A játéktéren csak a rúgásra jogosult játékosok és a játékvezetők tartózkodhatnak.
- A rúgást végző játékoson és a két kapuson kívül minden játékosnak a középkörben kell tartózkodnia.
- A rúgást végző játékos csapatának kapusa a játéktéren, azon a büntetőterületen kívül helyezkedik el, ahol a rúgásokat végzik, mégpedig a kapuvonal és büntetőterület határvonalának találkozásánál.
- Egy rúgásra jogosult játékos helyet cserélhet a kapussal.
- A rúgás akkor tekintendő befejezettnek, amikor a labda megáll, kikerül a játékból, vagy a játékvezető bármilyen szabálytalanság miatt megszakítja a játékot; a rúgást végző játékos nem játszhatja meg a labdát másodszor.
- A játékvezető feljegyzést vezet a rúgásokról.
- Amennyiben a kapus szabálytalanságot követ el, aminek következtében a rúgást újra el kell végezni, a kapust figyelmeztetésben kell részesíteni.
- Amennyiben a játékost olyan szabálytalanság miatt büntették, amit azután követett el, hogy a játékvezető a rúgás elvégzésére jelt adott, a rúgást kihagyottként kell rögzíteni és a rúgást végző játékost figyelmeztetésben kell részesíteni.
- Amennyiben a kapus és a rúgást végző játékos egy időben követnek el szabálytalanságot:
- és a rúgásból nem születik gól, illetve kivédik, akkor a rúgást újra el kell végezni, és mindkét játékost figyelmeztetésben kell részesíteni,
- és a rúgásból gól születik, a gólt érvényteleníteni kell, a rúgást kihagyottként kell rögzíteni, és a rúgást végző játékost figyelmeztetésben kell részesíteni.
Mindkét csapat öt-öt rúgást végez az alábbi feltételeket figyelembe véve
- A csapatok felváltva végzik a rúgásokat.
- Minden rúgást más-más játékosnak kell elvégezni. Egy játékos csak akkor kerülhet másodszor sorra, ha már minden, a rúgásra jogosult játékos elvégzett egy rúgást.
- Ha mielőtt mindkét csapat elvégezte volna az öt-öt rúgást, az egyik több gólt ér el, mint amennyit a másik elérhetne, a rúgásokat abba kell hagyni, még akkor is ha azzal véget érne az öt rúgás
- Ha mindkét csapat elvégezte az öt rúgást és egyforma számú gólt rúgott, a rúgásokat az addigi rendben folytatni kell, amíg mindkét csapat egyenlő számú rúgása mellett az egyik csapat több gólt ér el, mint a másik.
- Minden további rúgássorozatra a fenti elv érvényes, azonban a csapatok megváltoztathatják a rúgást végző játékosok sorrendjét.
- A büntetőpontról végzett rúgások nem késleltethetők egy, a játékteret elhagyó játékos miatt. Amennyiben a játékos nem tér vissza időben a rúgás elvégzésére, a rúgás elveszik (nem gól).
Játékoscserék és kiállítások a büntetőpontról végzett rúgások közben
- Egy játékos, csere- vagy lecserélt játékos figyelmeztethető és kiállítható.
- A kiállított kapust az egyik rúgásra jogosult játékossal kell helyettesíteni.
- A játék folytatására alkalmatlanná vált játékos, aki nem kapus, nemhelyettesíthető.
- A játékvezetőnek nem szabad félbeszakítania a mérkőzést, ha egy csapatnak hétnél kevesebb játékosa marad.
11. Szabály: A les
11.1 Leshelyzet
Leshelyzetben tartózkodni önmagában nem szabálytalanság.
A játékos leshelyzetben van, ha:
- fejének, testének vagy lábának bármely része az ellenfél térfelén van (kivéve a felezővonalat) és
- fejének, testének vagy lábának bármely része közelebb van az ellenfél kapuvonalához, mint a labda és az utolsó előtti védőjátékos.
A játékosok, beleértve a kapust is, kezeire és karjaira nem vonatkozik ez a meghatározás.
A játékos nincs leshelyzetben, ha egyvonalban van:
- az utolsó előtti ellenféllel vagy
- az utolsó két ellenféllel
11.2 Les szabálytalanság
Leshelyzetben levő játékos csak akkor büntetendő, ha abban a pillanatban, amikor csapattársa megjátssza vagy érinti* a labdát, a játékos aktívan részt vesz a játékban úgy, hogy:
* A labda ‘megjátszásának’ vagy ‘érintésének’ első kontaktusa értendő.
- beavatkozik a játékba azáltal, hogy megjátszik vagy érint egy labdát, amelyet a játékostársa passzolt vagy érintett
- zavarja az ellenfelet azáltal, hogy:
- gátolja ellenfelét a labda megjátszásában vagy abban, hogy képes legyen a labdát megjátszani, úgy, hogy egyértelműen akadályozza ellenfele látását,
- a labda megszerzése céljából támadja ellenfelét, vagy
- egyértelműen megkísérli megjátszani a hozzá közel lévő labdát, amikor ez befolyásolja az ellenfelet, vagy
- nyilvánvaló cselekedetével egyértelműen befolyásolja ellenfele képességét a labda megjátszására
Vagy
- előnyt szerez a labda megjátszásából, illetve zavarja az ellenfelet amikor:
- a labda a kapufáról, a keresztlécről, játékvezetőről vagy ellenfeléről lepattan vagy irányt változtat
- a labdát az ellenfele szándékosan védi
Az a leshelyzetben levő játékos, akihez a labda úgy kerül ellenfelétől, hogy az a labdát szándékosan játszotta meg (kivéve a szándékos védést), nem tekintendő „helyzetéből előnyt szerző” játékosnak.
’Védés’ az, amikor egy játékos a kapu felé vagy ahhoz közel haladó labdát a karokat kivéve (kivétel a büntetőterületen belül tartózkodó kapus) valamelyik testrészével megállítja vagy megkísérli megállítani.
Azokban a helyzetekben amikor:
- a játékos olyan leshelyzetből indul, vagy abban áll, amely az ellenfél útjában van és hatással van az ellenfél labda irányába végzett mozgására, les szabálytalanság történik, amennyiben a les befolyásolja ellenfele képességét a labda megjátszására, vagy hogy támadást indítson a labda megszerzéséért. Ha a játékos az ellenfél útjába mozdul és akadályozza annak előrehaladását (pl.: blokkolja az ellenfelet), a szabálytalanságot a 12. szabály értelmében kell büntetni,
- a leshelyzetben lévő játékos a labda felé halad azzal a szándékkal, hogy megjátssza azt, és még azelőtt követnek el szabálytalanságot vele szemben, hogy megjátszotta, vagy megkísérelte volna megjátszani a labdát, vagy támadta volna ellenfelét a labda megszerzéséért, a szabálytalanságot kell büntetni, mert az még a lest megelőzően történt,
- a leshelyzetben lévő játékossal szemben, aki éppen megjátssza, megkísérli megjátszani a labdát, vagy támadja ellenfelét a labda megszerzéséért, szabálytalanságot követnek el, a lest kell büntetni, mivel az korábban történt, mint a másik szabálytalanság.
11.3 Nem szabálytalanság
Nincs les szabálytalanság, ha a játékos közvetlenül:
- kirúgásból
- bedobásból,
- szögletrúgásból kapja a labdát.
11.4 Szabálytalanságok és büntetések
Les szabálytalanság esetén a játékvezetőnek közvetett szabadrúgást kell ítélni az ellenfél csapata javára, arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt, beleértve a játékos saját térfelét is.
Ha valamelyik védőjátékos a játékvezető engedélye nélkül hagyja el a játékteret, akkor a játék következő megszakításáig vagy ameddig a védekező csapat által a felezővonal felé megjátszott labda a büntetőterületükön kívülre kerül, a les szempontjából úgy kell tekinteni, mint aki a saját kapuvonalán vagy az oldalvonalon van. Amennyiben a játékos szándékosan hagyja el a játékteret, akkor a játékost a következő játékmegszakításkor figyelmeztetésben kell részesíteni.
A támadójátékos kiléphet a játéktérről vagy azon kívül tartózkodhat azért, hogy ne vegyen részt az aktív játékban. Amennyiben a játékos a kapuvonalról lép újra a játéktérre, és a következő játékmegszakítást megelőzően vagy még azelőtt kerül aktív játékba, hogy a védekező csapat a felezővonal felé játszotta meg a labdát és az a büntetőterületükön kívülre került, a játékost a les szempontjából úgy kell tekinteni, mint aki a kapuvonalon van. Azt a játékost, aki szándékosan hagyta el a játékteret és a játékvezető engedélye nélkül tért vissza, les szabálytalanságot nem követett el, viszont előnyt szerez, figyelmeztetésben kell részesíteni.
Ha egy támadó játékos mozdulatlanul áll a kapufák között a hálón belül, amikor a labda a kapuba kerül, a gólt meg kell ítélni, kivéve ha a játékos les szabálytalanságot követ el vagy megsérti a 12. szabályt. Ilyen esetben a játékot közvetett vagy közvetlen szabadrúgással kell újraindítani.
12. Szabály: Szabálytalanságok és sportszerűtlen viselkedés
Közvetlen és közvetett szabadrúgást, valamint büntetőrúgást csak olyan szabálytalanságokért lehet ítélni, amelyeket akkor követtek el, amikor a labda játékban volt.
12.1 Közvetlen szabadrúgás
Közvetlen szabadrúgást kell ítélni, ha egy játékos a következő szabálytalanságok valamelyikét, a játékvezető megítélése szerint gondatlanul, felelőtlenül vagy túlzott erőbevetés alkalmazásával követi el az ellenféllel szemben:
- testtel támadja
- nekiugrik
- megrúgja vagy megkísérli megrúgni
- meglöki
- megüti vagy megkísérli megütni (ideértve a lefejelést is)
- lábbal támadja vagy szereli
- elgáncsolja vagy megkísérli elgáncsolni
Amennyiben a szabálytalanság során fizikai kontaktus történt, közvetlen szabadrúgást kell ítélni.
- A „gondatlan” azt jelenti, hogy a játékos figyelmetlenül, megfontolatlanul támadja ellenfelét, és óvatlanul cselekszik. Nincs szükség további fegyelmi intézkedésre.
- A „felelőtlen” azt jelenti, hogy a játékos figyelmen kívül hagyja cselekedete veszélyességét, illetve annak következményeit ellenfelére nézve. A vétkes játékost figyelmeztetésben kell részesíteni.
- A „túlzott erőbevetés alkalmazása” azt jelenti, hogy a játékos túllépi a szükséges erőbevetést és/vagy veszélyezteti ellenfele biztonságát. A vétkes játékost ki kell állítani.
Közvetlen szabadrúgást kell ítélni, ha a játékos a következő szabálytalanságokat követi el:
- kezezés szabálytalanság (kivétel a saját büntetőterületén belül tartózkodó kapus)
- visszatartja ellenfelét
- fizikai kontaktussal akadályozza ellenfelét
- megharap vagy leköp valakit
- valamilyen tárgyat dob a labdához, ellenfélhez, játékvezetőhöz vagy kézben tartott tárggyal érinti a labdát
Lásd még a 3. szabályban foglalt szabálytalanságokat.
A labda kezezése
Szabálytalanság, ha egy játékos:
- szándékosan kezével/karjával érinti a labdát, beleértve, ha a keze/karja a labda felé mozog
- birtokába kerül/irányítja a labdát, miután az érintette a kezét/karját, és ezután:
- gólt szerez az ellenfél kapujába
- gólszerzési lehetőséget teremt
- gólt szerez akár véletlenül is az ellenfél kapujába közvetlenül kezével/karjával beleértve a kapust
Általában szabálytalanság, ha egy játékos:
- kezével/karjával érinti a labdát, amikor:
- a keze/karja a testét természetellenesen nagyobbá teszi
- a keze/karja a testét természetellenesen nagyobbá teszi
A fenti szabálytalanságok akkor is érvényesek, ha a labda közvetlenül egy közelben lévő másik játékos fejéről vagy testéről (a lábfejét is beleértve) érinti egy játékos kezét/karját.
A fenti szabálytalanságokat kivéve, általában nem szabálytalanság, ha a labda érinti egy játékos kezét/ karját:
- közvetlenül a játékos saját fejéről vagy testéről (a lábfejét is beleértve)
- közvetlenül egy közelben lévő másik játékos fejéről vagy testéről (a lábfejét is beleértve)
- ha a kéz/kar a testhez közel van, és nem teszi a testet természetellenesen nagyobbá
- amikor a játékos elesik és a kéz/kar a test és a talaj között van támaszként, de nem a testtől oldalirányba vagy függőlegesen kinyújtva
A büntetőterületen kívül a kapusra ugyanazok, a labda kezezését érintő korlátozások vonatkoznak, mint bármely más játékosra. Amennyiben a kapus a saját büntetőterületén belül kezezi a labdát, amikor az nem megengedett, akkor közvetett szabadrúgást kell ítélni, és nincs fegyelmezési szankció.
12.2 Közvetett szabadrúgás
Közvetett szabadrúgást kell ítélni ha egy játékos:
- veszélyesen játszik
- akadályozza az ellenfél előrehaladását anélkül, hogy fizikai kontaktusba kerülne vele
- ellenvéleményét goromba, durva vagy sértő kifejezéssel és/vagy mozdulattal, vagy egyéb verbális módon fejezi ki
- akadályozza a kapust abban, hogy a kezében tartott labdától megszabaduljon, illetve elrúgja vagy megkísérli elrúgni a labdát, amikor a kapus ennek folyamatában van
- bármilyen más, a szabályokban előzőleg nem említett szabálytalanságot követ el, amelynél a játékot meg kell szakítani figyelmeztetés vagy kiállítás céljából
Közvetett szabadrúgást kell ítélni, ha a kapus a saját büntetőterületén belül a következő szabálytalanságok valamelyikét elköveti:
- 6 másodpercnél tovább birtokolja kézzel/karral a labdát, mielőtt elengedné
- kezével/karjával érinti a labdát, miután elengedte, és más játékost nem érintett
- kezével/karjával érinti a labdát, kivéve ha a kapus egyértelműen elrúgta vagy megkísérelte elrúgni a labdát, hogy játékba hozza, miután:
- azt a csapattársa szándékosan rúgta neki
- az a közvetlenül a csapattársa által végzett bedobásból kerül hozzá.
A kapus akkor birtokolja a kezével a labdát:
- ha az a kezei vagy a keze és bármely más felület (pl.: talaj, saját teste) között van; érinti azt keze vagy karja bármely részével, kivéve ha az lepattan a kapusról vagy a kapus védést hajtott végre
- ha az a kinyújtott, nyitott kezében van
- ha azt a talajra pattogtatja, vagy feldobja a levegőbe
- A labdát a kezével birtokló kapust nem támadhatja ellenfele.
Veszélyes játék
Veszélyes játéknak tekintendő minden olyan cselekedet, amely a labda megjátszására irányul, de sérülésveszélyes valakire (beleértve az elkövető játékost is), és magában foglalja, hogy a közelben lévő ellenfelet a sérüléstől való félelem meggátolja a labda megjátszásában.
Az ollózás akkor megengedett, ha a rúgás az ellenfél egyik játékosára sem veszélyes.
Az ellenfél előrehaladásának akadályozása fizikai kontaktus nélkül
Az ellenfél előrehaladásának akadályozása az ellenfél útjába kerülést jelenti, abból a célból, hogy a játékos gátolja, akadályozza, lelassítsa vagy irányváltoztatásra kényszerítse ellenfelét, amikor a labda egyikük számára sincs megjátszható közelségben. Minden játékosnak joga van helyezkedni a játéktéren; az ellenfél útjában lenni nem ugyanaz, mint az ellenfél útjába kerülni.
A játékos fedezheti a labdát azáltal, hogy a labda és az ellenfél közé helyezkedik, amennyiben a labda megjátszható közelségben van, és a játékos nem tartja fel ellenfelét kézzel vagy testtel. Ha a labda megjátszható közelségben van, a játékost ellenfele szabályosan támadhatja.
12.3 Fegyelmező intézkedés
A játékvezetőnek jogában áll fegyelmezési szankcióval élni a játéktérre lépéstől, ideértve a mérkőzés előtti ellenőrzést is, a játéktér elhagyásáig (beleértve a büntetőpontról végzett rúgásokat).
Amennyiben egy játékos vagy a csapatvezető még a mérkőzés kezdetén, a játéktérre lépés előtt kiállítással járó szabálytalanságot követ el, a játékvezetőnek jogában áll megakadályozni, hogy a játékos vagy a csapatvezető részt vegyen a mérkőzésen (lásd 3.6 szabály); és jelentenie kell minden egyéb szabálytalanságot.
A játékos vagy a csapatvezető, aki a játéktéren vagy azon kívül, figyelmeztetéssel vagy kiállítással járó szabálytalanságot követett el, a szabálytalanság természetének megfelelően büntetendő.
A sárga lap figyelmeztetést, a piros lap kiállítást jelent.
Csakis játékosnak, csere- vagy lecserélt játékosnak, illetve csapatvezetőnek lehet piros vagy sárga lapot felmutatni.
Játékosok, csere- és lecserélt játékosok
A játék újraindításának késleltetése lap felmutatása miatt
Amennyiben a játékvezető úgy dönt, hogy figyelmeztetésben részesíti vagy kiállítja a játékost, a játékot nem lehet újrakezdeni, amíg a játékvezető az intézkedést be nem fejezte, kivéve ha a vétlen csapat gyors szabadrúgást végez el, egyértelmű gólszerzési lehetősége van és a játékvezető még nem kezdte meg a fegyelmezési szankció folyamatát. A szankció intézkedését a játék következő megállításakor kell megtenni. Amennyiben a szabálytalanság az ellenfél csapat nyilvánvaló gólszerzési lehetőségének megakadályozása volt, akkor a játékost figyelmeztetésben kell részesíteni.
Előnyszabály
Amennyiben a játékvezető előnyszabályt alkalmaz olyan szabálytalanságnál, ami a játék megállítása esetén figyelmeztetéssel/kiállítással jár, az intézkedést akkor kell megtenni, amikor a labda legközelebb játékon kívülre kerül. Kivéve, ha a nyilvánvaló gólszerzési lehetőség megakadályozása miatt a játékost sportszerűtlen magatartásért figyelmeztetésben részesítik.
Azokban az esetekben, amikor súlyos szabálytalanság, erőszakos cselekedet vagy második figyelmeztetéssel járó szabálytalanság történik, előnyszabály nem alkalmazható, hacsak nincs nyilvánvaló gólszerzési lehetőség. A vétkes játékost a játékvezetőnek ki kell állítania a játék következő megállításakor.
Amennyiben a játékos megjátssza a labdát vagy támadja/akadályozza ellenfelét, a játékvezetőnek meg kell állítania a játékot, ki kell állítania a játékost, és közvetett szabadrúgással kell újraindítani a mérkőzést, kivéve ha a játékos súlyosabb szabálytalanságot követett el.
Amennyiben egy védőjátékos a büntetőterületen kívül elkezdi visszatartani az ellenfelét, és ezt a büntetőterületen belül is folytatja, a játékvezetőnek büntetőrúgást kell ítélni.
Figyelmeztetéssel járó szabálytalanságok
A játékost figyelmeztetésben kell részesíteni, ha:
- késlelteti a játék újraindítását,
- szóval vagy tettel kimutatja eltérő véleményét,
- a játékvezető engedélye nélkül belép vagy visszatér a játéktérre, illetve szándékosan elhagyja azt,
- szabadrúgásnál, szögletrúgásnál vagy bedobásnál nem tartja be az előírt távolságot,
- sorozatosan szabálytalanságokat követ el (a „sorozatosan” nem utal bizonyos számú vagy típusú szabálytalanságra),
- sportszerűtlen magatartásban vétkes
- belép a játékvezetői felülvizsgálati területre (RRA)
- túlzó mértékben alkalmazza a ‘felülvizsgálat’ (TV képernyő) jelzést.
A csere- vagy lecserélt játékost figyelmeztetésben kell részesíteni, ha:
- késlelteti a játék újraindítását,
- szóval vagy tettel kimutatja eltérő véleményét,
- a játékvezető engedélye nélkül belép vagy visszatér a játéktérre,
- sportszerűtlen magatartásban vétkes
- belép a játékvezetői felülvizsgálati területre (RRA)
- túlzó mértékben alkalmazza a ‘felülvizsgálat’ (TV képernyő) jelzést.
Amennyiben két különálló, figyelmeztetéssel büntetendő szabálytalanság történik (szoros közelségben egymáshoz) akkor azok két figyelmeztetést vonnak maguk után, például ha egy játékos a szükséges engedély nélkül lép a játéktérre és felelőtlen szerelést végez vagy ígéretes támadást állít meg testtel/kezezéssel stb.
Figyelmeztetés sportszerűtlen magatartásért
Különböző körülmények lehetnek, amikor egy játékost sportszerűtlen magatartásért figyelmeztetésben kell részesíteni beleértve, ha egy játékos:
- megpróbálja megtéveszteni a játékvezetőt, például sérülés vagy ellene történt szabálytalankodás színlelésével (szimulálás)
- a játék folyamán a játékvezető engedélye nélkül helyet cserél a kapussal (lásd 3. szabály)
- felelőtlenül követ el közvetlen szabadrúgással büntetendő szabálytalanságot
- kezezi a labdát, hogy akadályozzon vagy megállítson egy ígéretes támadást
- szabálytalanságot követ el, hogy megakadályozzon vagy megállítson egy ígéretes támadást kivéve, ha a játékvezető büntetőrúgást ítélt olyan szabálytalanságért, amely a labda megjátszására tett próbálkozás volt
- nyilvánvaló gólszerzési lehetőséget akadályoz meg olyan szabálytalansággal, amely a labda megjátszására tett próbálkozás volt, és a játékvezető büntetőrúgást ítél
- gólszerzés céljából kezezi a labdát (függetlenül attól, hogy sikerült-e a próbálkozása vagy sem) vagy sikertelenül kísérel meg gólszerzést megakadályozni
- nem engedélyezett jelzéseket helyez a játéktérre
- a játéktér elhagyása közben megjátssza a labdát, miután engedélyt kapott annak elhagyására
- a játék iránti tisztelet hiányát mutatja
- a játékszabály kijátszásának céljából a labdát fejjel, mellkassal, vagy térddel, stb. szándékosan a saját kapusához juttatja (beleértve szabadrúgásból is), függetlenül attól, hogy a kapus érintette kézzel a labdát vagy sem
- verbálisan/szavakkal zavarja ellenfelét a játék folyamán vagy annak újraindításakor
Gól ünneplése
A játékosok ünnepelhetik, amikor gólt érnek el, mindemellett az ünneplés nem lehet túlzott; a megkoreografált ünneplés nem támogatandó, és nem eredményezhet túlzott időhúzást.
A gólöröm esetén a játéktér elhagyása nem figyelmeztetendő szabálytalanság, de a játékosoknak vissza kell térniük a játéktérre, amilyen gyorsan lehetséges.
A játékost figyelmeztetésben kell részesíteni akkor is, ha a gólt érvénytelenítették:
- felmászik a nézőteret határoló kerítésre és/vagy testi épséget és/vagy biztonságot veszélyeztető helyzetet okozó módon közelíti meg a nézőket
- a játékos gesztikulálása provokatív, gúnyos vagy ingerlő
- arcát vagy fejét maszkkal, illetve hasonló tárggyal takarja el
- leveszi vagy fejére húzza a mezét
A játék újraindításának késleltetése
A játékvezetőnek figyelmeztetésben kell részesítenie azokat a játékosokat, akik a játék újraindítását késleltetik azzal, hogy:
- bedobást színlelnek, majd hirtelen átengedik a labdát egyik csapattársuknak
- késlekednek elhagyni a játékteret, amikor lecserélik őket
- túlzott mértékben késleltetik a játék újraindítását
- elrúgják, elviszik a labdát vagy összetűzést provokálnak a labda szándékos megérintésével, miután a játékvezető megállította a játékot
- rossz helyről végzik el a szabadrúgást, hogy a rúgás megismételtetését kikényszerítsék
Kiállítással járó szabálytalanságok
Ki kell állítani azt a játékost, csere- vagy lecserélt játékost, aki elköveti a következő szabálytalanságok valamelyikét:
- kezezés szabálytalansággal gól elérésében gátolja az ellenfelet, vagy nyilvánvaló gólhelyzetet hiúsít meg (ez nem vonatkozik a saját büntetőterületén lévő kapusra)
- gólt vagy nyilvánvaló gólhelyzetet akadályoz meg azzal, hogy ellenfelével szemben, akinek mozgása a vétkes játékos kapuja felé irányul, szabadrúgással járó szabálytalanságot követ el (kivéve az alább vázoltakat)
- súlyos szabálytalanságban vétkes
- megharap vagy leköp valakit
- erőszakos cselekedetben vétkes
- goromba, durva vagy sértő kifejezést és/vagy mozdulatot használ
- ugyanazon a mérkőzésen második figyelmeztetését kapja
- a videó szobába (VOR) belép
A kiállított játékosnak, csere- vagy lecserélt játékosnak el kell hagynia a játéktér környékét és a technikai zónát.
Gól vagy nyilvánvaló gólhelyzet meghiúsítása
Amennyiben egy játékos a kezezés szabálytalansággal gól elérésében gátolja az ellenfelet vagy nyilvánvaló gólhelyzetet hiúsít meg, ki kell állítani, bárhol is történt a szabálytalanság.
Amennyiben egy játékos a saját büntetőterületén belül olyan szabálytalanságot követ el ellenfelével szemben, amely nyilvánvaló gólhelyzetet akadályoz meg, és a játékvezető büntetőrúgást ítélt meg, a játékost figyelmeztetésben kell részesíteni, ha a szabálytalanság egyben a labda megjátszására tett próbálkozás is volt; minden más esetben (pl.: visszatartás, visszahúzás, lökés, nincs lehetőség a labda megjátszására stb.) a vétkes játékost ki kell állítani. Az a játékos, csere-, lecserélt játékos vagy kiállított játékos, aki a szükséges játékvezetői engedély nélkül lép a játéktérre és hatással van a játékra, illetve az ellenfélre, valamint megakadályozza az ellenfelet a gólszerzésben vagy nyilvánvaló gólszerzési lehetőségét, kiállítással járó szabálytalanságban vétkes.
A játékvezetőknek a következőket kell figyelembe vennie:
- szabálytalanság és a kapu közötti távolság
- a játék általános iránya
- a labda megtartásának vagy megszerzésének a valószínűsége
- a védőjátékosok száma és helyzete
Súlyos szabálytalanság
Az a szerelés vagy támadás, amely az ellenfél testi épségét veszélyezteti, túlzott erőbevetéssel, vagy brutalitással történik súlyos szabálytalanságként büntetendő.
Az a játékos, aki a labda megszerzése céljából ellenfelét szemből, oldalról vagy hátulról, egyik vagy mindkét lábát használva túlzott erővel támadja és veszélyezteti ellenfele testi épségét, súlyos szabálytalanságban vétkes.
Erőszakos cselekedet
Erőszakos cselekedetnek minősül, ha egy játékos túlzott erőbevetést vagy brutalitást alkalmaz vagy megkísérel alkalmazni ellenfelével szemben, úgy, hogy a labdát nem próbálja megszerezni, illetve csapattársával, csapatvezetővel, a mérkőzés hivatalos személyeivel, nézővel, vagy bármely más személlyel szemben, tekintet nélkül arra, hogy fizikai kontaktus történt-e.
Emellett, ha egy játékos, aki nem hajt végre támadást a labda megszerzéséért, szándékosan, kézzel vagy karral fejen, illetve arcon üti ellenfelét vagy bármely más személyt, erőszakos cselekedetben vétkes, kivéve ha az ütés ereje elhanyagolható.
Szóbeli figyelmeztetés
A következő szabálytalanságok általában szóbeli figyelmeztetést vonnak maguk után. Ismételt vagy látványos szabálytalanságok figyelmeztetést vagy kiállítást vonnak maguk után:
- tiszteletteljes/nem konfrontatív módon történő játéktérre lépés
- játékvezetővel való együttműködés hiánya, például a játékvezető asszisztens vagy a negyedik játékvezető utasításának/kérésének figyelmen kívül hagyása
- egy döntéssel kapcsolatos egyet nem értés jelentéktelen/kevésbé erőteljes kimutatása (szóval vagy tettel)
- esetenként, egyéb szabálytalanság elkövetése nélkül a technikai zóna határainak elhagyása
Figyelmeztetés
A figyelmeztetéssel büntetendő szabálytalanságok magukban foglalják (de nem korlátozódnak):
- a saját csapat technikai zónája határainak egyértelmű/folyamatos figyelmen kívül hagyását
- a játék saját csapat általi újraindításának késleltetését
- az ellenfél csapat technikai zónájába történő szándékos (nem konfrontatív) belépést
- az eltérő vélemény kimutatását szóval vagy tettel, beleértve:
- az italos palackok vagy egyéb tárgyak dobását/rúgását
- olyan gesztusokat, amelyek egyértelműen jelzik a játékvezető(k) iránti tisztelet hiányát, például gúnyos tapsolást
- a játékvezetői felülvizsgálati területre (RRA) való belépést
- a piros vagy sárga lapért való túlzó mértékű/folyamatos gesztikulálást
- a VAR ‘felülvizsgálatot’ jelző TV jelzés túlzó mértékű mutatását
- a provokatív vagy ingerlő gesztikulálást vagy cselekedetet
- a folyamatos elfogadhatatlan viselkedést (beleértve az ismétlődő, szóbeli figyelmeztetéssel járó szabálytalanságokat)
- a játék iránti tisztelet hiányának mutatását
Kiállítás
A kiállítással büntetendő szabálytalanságok magukban foglalják (de nem korlátozódnak):
- a játék ellenfél csapat általi újraindításának késleltetését, például a labda megtartását, a labda elrúgását, egy játékos mozgásának akadályozását
- a technikai zóna szándékos elhagyását:
- egy játékvezetővel szembeni ellenvélemény kifejezése vagy a vele szembeni tiltakozás céljából
- provokatív vagy ingerlő cselekvés céljából
- az ellenfél csapat technikai zónájába történő agresszív vagy konfrontatív belépést
- egy tárgy szándékos játéktérre dobását/rúgását
- a játéktérre való belépést:
- egy játékvezetővel való összetűzés céljából (beleértve a mérkőzés félidejét és végét
- játékba avatkozás céljából, vagy egy ellenfél játékos vagy egy játékvezető zavarása céljából
- a videó szobába (VOR) történő belépést
- a fizikai vagy agresszív viselkedést (beleértve a köpést és a harapást) egy ellenfél játékossal, cserejátékossal, csapatvezetővel, játékvezetővel, nézővel vagy bármely más személlyel szemben (pl.: labdaszedő fiú/lány, biztonsági őr, versenyszervező stb.)
- a második figyelmeztetés megszerzését ugyanazon a mérkőzésen
- goromba, durva vagy sértő kifejezés és/vagy mozdulat használatát
- a nem engedélyezett elektronikus vagy kommunikációs eszköz használatát és/vagy az elektronikus vagy kommunikációs eszköz használatából fakadó nem megfelelő viselkedést
- az erőszakos cselekedetet
Szabálytalanságok, amelynél egy tárgyat (vagy a labdát) dobják
A játékvezető minden esetben megteszi a megfelelő fegyelmezési intézkedést:
- felelőtlen szabálytalanság esetén – a vétkes játékost sportszerűtlen magatartásért figyelmeztetésben kell részesíteni
- túlzott erőbevetés alkalmazása esetén – a vétkes játékost erőszakos cselekedet miatt ki kell állítani
12.4 A játék újraindítása szabálytalanságokat és sportszerűtlen magatartást követően
Amennyiben a labda nincs játékban, a játékot az előző döntés szerint kell újraindítani.
Amennyiben a labda játékban van, és a játékos a játéktéren belül követ el fizikai szabálytalanságot:
- egy ellenféllel szemben - akkor közvetett vagy közvetlen szabadrúgással vagy büntetőrúgással,
- egy csapattárssal, csere-, lecserélt játékossal, kiállított játékossal, csapatvezetővel, vagy a mérkőzés hivatalos személyeivel szemben - akkor közvetlen szabadrúgással vagy büntetőrúgással.
- más személyekkel szemben - labdaejtéssel
Minden szavakkal elkövetett szabálytalanság közvetett szabadrúgással büntetendő.
Ha, amikor a labda játékban van:
- egy játékos szabálytalanságot követ el egy játékvezetővel vagy egy ellenféllel, csere-, lecserélt vagy kiállított játékossal, vagy csapatvezetővel szemben a játéktéren kívül, vagy
- egy csere-, lecserélt vagy kiállított játékos, vagy csapatvezető követ el szabálytalanságot vagy befolyásol egy ellenfelet vagy egy játékvezetőt a játéktéren kívül,
a játékot a szabálytalanság/befolyásolás helyéhez legközelebbi határolóvonalról elvégzett szabadrúgással kell újraindítani; büntetőrúgást kell ítélni, ha ez a vétkes játékos büntetőterületén belül történt, közvetlen szabadrúgással járó szabálytalanság volt.
Amennyiben egy játékos a játéktéren kívül követ el szabálytalanságot a saját csapat egy játékosa, csere-, lecserélt játékosa vagy egyik csapatvezetője ellen, a játékot a szabálytalanság helyéhez legközelebb lévő határolóvonalról, közvetett szabadrúgással kell újraindítani.
Amennyiben egy játékos a kezében tartott tárggyal (cipő, sı́pcsontvédő stb.) érinti a labdát, a játékot közvetlen szabadrúgással (vagy büntetőrúgással kell) újraindítani.
Ha egy játéktéren vagy azon kívül tartózkodó játékos dob vagy rúg egy tárgyat (mást, mint a mérkőzéslabda) az ellenfél játékosához, vagy dob vagy rúg egy tárgyat (egy labdát is beleértve) az ellenfél csere-, lecserélt- vagy kiállított játékosához, csapatvezetőjéhez, játékvezetőhöz vagy a mérkőzéslabdához, a játékot közvetlen szabadrúgással kell újraindítani arról a helyről, ahol az eldobott tárgy eltalálta vagy eltalálhatta volna a személyt vagy a labdát. Amennyiben ez a hely a játéktéren kívül van, a szabadrúgást a határolóvonal legközelebb eső pontjáról kell elvégezni; ha ez a vétkes játékos büntetőterületén belül van, akkor büntetőrúgást kell ítélni.
Amennyiben egy csere-, lecserélt vagy kiállított játékos, a játékteret ideiglenesen elhagyó játékos vagy csapatvezető dob, illetve rúg egy tárgyat a játéktérre és az hatással van a játékra, az ellenfélre vagy játékvezetőre, a játékot közvetlen szabadrúgással (vagy büntetőrúgással) kell újraindítani arról a helyről, ahol az eldobott tárgy beavatkozott a játékba, illetve eltalálta vagy eltalálhatta volna az ellenfelet, a játékvezetőt vagy a labdát.
13. Szabály: Szabadrúgások
13.1 A szabadrúgások fajtái
Amennyiben egy játékos csere-, lecserélt, kiállított játékos, vagy csapatvezető szabálytalanságot követ el, közvetlen vagy közvetett szabadrúgást kell ítélni az ellenfél csapat javára.
A közvetett szabadrúgás jelzése
A közvetett szabadrúgást a játékvezető karjának feje fölé emelésével jelzi. Karját addig kell felemelve tartania, amíg a szabadrúgást el nem végezték és a labda egy másik játékost nem érintett játékon kívülre nem került vagy egyértelművé nem vált, hogy nem lehet közvetlenül gólt szerezni.
A közvetett szabadrúgást meg kell ismételni, ha a játékvezető elmulasztotta jelezni, hogy a szabadrúgás közvetett, és a labdát közvetlenül a kapuba rúgják.
A kapuba kerülő labda
- ha közvetlen szabadrúgásból a labdát közvetlenül az ellenfél kapujába rúgják, gólt kell ítélni
- ha közvetett szabadrúgásból a labdát közvetlenül az ellenfél kapujába rúgják, kirúgást kell ítélni
- ha közvetett vagy közvetlen szabadrúgásból a labdát közvetlenül a rúgó játékos csapatának kapujába rúgják, szögletrúgást kell ítélni
13.2 Végrehajtás
Minden szabadrúgást ott kell elvégezni ahol a szabálytalanság történt, kivéve:
- a támadócsapat javára, az ellenfél kapuelőterén belül történt szabálytalanság miatt megítélt közvetett szabadrúgást a kapuelőteret határoló, a kapuvonallal párhuzamos vonal azon pontjáról kell elvégezni, amelyik a legközelebb van a szabálytalanság helyéhez
- a védőcsapat javára, a saját kapuelőterükön belül megítélt szabadrúgás a kapuelőtér bármely pontjáról elvégezhető
- egy játékos engedély nélküli játéktérre lépése, visszatérése vagy játéktér-elhagyása miatt megítélt szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a labda a játék megállításakor volt. Ha azonban a játékos a játéktéren kívül követ el szabálytalanságot, a játékot szabadrúgással kell újraindítani a szabálytalanság helyéhez legközelebb eső határolóvonalról. Amennyiben ez a hely a vétkes játékos csapatának büntetőterületén belül van, a közvetlen szabadrúgással járó szabálytalanságért büntetőrúgást kell ítélni.
- a játékszabályok más pozíciót is kijelölhetnek (lásd 3., 11., 12. szabály).
A labda:
- álló helyzetben van, és a rúgó játékos nem érintheti ismét addig, amíg az más játékost nem érintett
- akkor kerül játékba ha elrúgták és egyértelműen elmozdult,
Amíg a labda játékba nem kerül, az ellenfél játékosainak:
- legalább 9,15 méterre kell lenniük a labdától, kivéve ha a saját kapuvonalukon állnak, a kapufák közt
- a büntetőterületen kívül kell elhelyezkedniük, ha a szabadrúgást az ellenfél büntetőterületén belülről végzik
Ahol három vagy több védőjátékos ‘sorfalat’ állít, a támadó csapat minden játékosának legalább 1 m-re kell lennie a ‘sorfaltól’, amíg a labda játékba nem kerül.
A szabadrúgás úgy is elvégezhető, hogy a labdát egy vagy egyszerre két lábbal felemelik.
Az ellenfél megtévesztése a szabadrúgás elvégzésének színlelésével, a játék részeként engedélyezett.
Ha valamelyik játékos a szabadrúgás szabályos elvégzése folyamán nem gondatlanul, nem felelőtlenül és nem túlzott erővel, de szándékosan nekirúgja a labdát az ellenfelének, hogy másodszor is megjátszhassa azt, a játékvezetőnek tovább kell engednie a játékot.
13.3 Szabálytalanságok és büntetések
Amennyiben a szabadrúgás elvégzésekor az ellenfél az előírt távolságnál közelebb van a labdához, a szabadrúgást meg kell ismételni, kivéve, ha előnyszabály alkalmazható. Ha a játékos gyorsan végzi el a szabadrúgást, és abba a 9,15 méternél közelebb elhelyezkedő ellenfél közbeavatkozik, a játékvezetőnek engednie kell a játék folytatását. Amennyiben az ellenfél szándékosan akadályozza meg a szabadrúgás gyors elvégzését, akkor a vétkes játékost figyelmeztetésben kell részesíteni a játék újraindításának késleltetéséért.
Ha szabadrúgás elvégzésekor a támadócsapat egy játékosa kevesebb, mint 1 m-re áll a három vagy több védőjátékosból álló ‘sorfaltól’, akkor közvetett szabadrúgást kell ítélni.
Amennyiben a szabadrúgást a védő csapat a saját büntetőterületén belülről végzi el, és a büntetőterületet az ellenfél játékosai azért nem tudták elhagyni, mert erre nem volt idejük, a játékvezetőnek engednie kell a játék folytatását. Ha az ellenfél egy játékosa, aki a büntetőterületen belül tartózkodik a szabadrúgás elvégzésekor, vagy a labda játékba kerülése előtt lép a büntetőterületre, és érinti a labdát vagy támadást hajt végre annak megszerzéséért, mielőtt az játékba került volna, a szabadrúgást meg kell ismételni.
Miután a labda játékba kerül és a kirúgást végző játékos ismét érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna, akkor közvetett szabadrúgást kell ítélni. Amennyiben a rúgást végző játékos kezezés szabálytalanságot követ el:
- közvetlen szabadrúgást kell ítélni
- büntetőrúgást kell ítélni, ha a szabálytalanság a rúgást végző játékos büntetőterületén belül történt, kivéve ha a rúgást végző játékos a kapus volt, mert abban az esetben közvetett szabadrúgást kell ítélni.
14. Szabály: A büntetőrúgás
Büntetőrúgást kell ítélni, ha egy játékos a saját büntetőterületén belül követ el közvetlen szabadrúgással járó szabálytalanságot vagy a játék részeként a játéktéren kívül a 12. és 13.szabályokban foglaltak szerint.
Büntetőrúgásból közvetlenül gól érhető el.
14.1 Végrehajtás
A labdának mozdulatlannak kell lennie a büntetőponton a kapufáknak, a keresztlécnek és a kapuhálónak nem szabad mozognia.
A büntetőrúgást végrehajtó játékost egyértelműen azonosítani kell.
A kapusnak a kapuvonalon a kapufák közt, a rúgó játékossal szemben kell maradnia anélkül, hogy érintené a kapufákat, a keresztlécet vagy a kapuhálót a rúgás elvégzéséig.
A játékosoknak, kivéve a büntetőrúgást végrehajtó játékost és a kapust:
- a büntetőponttól legalább 9,15 méter távolságra
- a büntetőpont mögött
- a játéktéren belül,
- a büntetőterületen kívül kell tartózkodniuk
Miután a játékosok a szabálynak megfelelően elhelyezkedtek, a játékvezető jelt ad a büntetőrúgás elvégzésére.
A büntetőrúgást végző játékosnak a labdát előre kell rúgnia. Sarkalás akkor engedélyezett, ha a labda előre mozog.
Amikor a labdát elrúgják, a védő kapus lába legalább egy részének érintenie kell a kapuvonalat vagy egy vonalban kell lennie vele.
A labda akkor kerül játékba, ha elrúgták, és egyértelműen elmozdul.
A rúgó játékos nem érintheti ismét a labdát addig, amíg az más játékost nem érintett.
A rúgás akkor tekintendő befejezettnek, amikor a labda megáll, kikerül a játékból, vagy a játékvezető bármilyen szabálytalanság miatt megszakítja a játékot.
Büntetőrúgás végrehajtására és befejezésére a félidők vagy a hosszabbítások bármelyik félidejének vége után is időt kell adni. Hozzáadott idő
Büntetőrúgás végrehajtására és befejezésére a félidők vagy a hosszabbítások bármelyik félidejének vége után is időt kell adni. Hozzáadott idő engedélyezésekor a büntetőrúgás akkor tekintendő befejezettnek, amikor rúgást követően a labda megáll, kikerül a játékból, a védőcsapat kapusán kívül bármelyik játékos megjátssza (beleértve a rúgást végző játékost is) vagy a játékvezető bármilyen, a rúgást végző játékos vagy annak csapata által elkövetett szabálytalanság miatt megszakítja a játékot. Amennyiben a védőcsapat egy játékosa (beleértve a kapust is) szabálytalanságot követ el, és a büntetőrúgást elvétik/kivédik, a rúgást meg kell ismételni.
14.2 Szabálytalanságok és büntetések
Amennyiben a játékvezető jelt ad egy büntetőrúgás végrehajtására, azt el kell végezni. Ha nem végzik el, a játékvezető fegyelmező intézkedést eszközölhet, mielőtt ismét jelezné a rúgás elvégzését.
Ha azonban a labda még nem kerül játékba, és a következő szituációk egyike történik:
- a büntetőrúgást végző játékos vagy csapattársa szabálytalanságot követ el:
- ha a labda kapuba kerül, a rúgást meg kell ismételni
- ha a labda nem kerül a kapuba, akkor a játékvezető szakítsa meg a játékot és közvetett szabadrúgással indítsa újra azt
- kivéve a következő eseteket, amikor a játékot meg kell szakítani és közvetett szabadrúgással kell újraindítani, tekintet nélkül arra, hogy gólt értek-e el vagy sem:
- a büntetőrúgást hátrafelé végezték el,
- a büntetőrúgást az azonosított, rúgást végző játékos egyik csapattársa végzi el; ilyenkor a játékvezetőnek azt a játékost kell figyelmeztetésben részesítenie, aki elvégezte a rúgást
- a labda elrúgásának színlelése, miután a rúgást végző játékos befejezte a nekifutást (nekifutás közben a cselezés engedélyezett); ilyenkor a játékvezetőnek figyelmeztetésben kell részesíteni a rúgást végző játékost
- a kapus vagy csapattársa szabálytalanságot követ el:
- ha a labda a kapuba jut, gólt kell ítélni
- ha a labda nem jut a kapuba, a büntetőrúgást meg kell ismételni; ha a kapus felelős a szabálytalanságért, őt figyelmeztetésben kell részesíteni
- mindkét csapat egy-egy játékosa megsérti a labdarúgás játékszabályait; ilyenkor a büntetőrúgást meg kell ismételni kivéve, ha az egyik játékos súlyosabb szabálytalanságot követ el (pl.: szabálytalan cselezés). Amennyiben a kapus és a rúgást végző játékos egy időben követnek el szabálytalanságot:
- és a rúgásból nem születik gól, illetve kivédik, akkor a rúgást újra el kell végezni, és mindkét játékost figyelmeztetésben kell részesíteni
- és a rúgásból gól születik, a gólt érvényteleníteni kell, a rúgást végző játékost figyelmeztetésben kell részesíteni, a játékot pedig a védőcsapat javára megítélt közvetett szabadrúgással kell újraindítani
Ha a büntetőrúgás elvégzése után:
- a rúgó játékos másodszor is érinti a labdát , mielőtt az más játékost érintett:
- közvetett szabadrúgást (kezezés szabálytalanságért közvetlen szabadrúgást) kell ítélni
- az előrehaladó labdát külső tényező érinti:
- a rúgást újra el kell végezni, kivéve ha a labda a kapuba tart és a beavatkozás nem akadályozza a kapust vagy egy védőjátékost a labda megjátszásában, mert akkor a gólt meg kell adni, ha a labda a kapuba jut (még akkor is, ha a labdába értek), kivéve, ha a támadó csapat avatkozott be.
- a labda a kapusról, a keresztlécről vagy a kapufákról lepattan és ekkor érinti külső tényező:
- a játékvezető szakítsa meg a játékot
- a játékot labdaejtéssel kell újraindítani arról a helyről, ahol a labda a külső tényezőt érintette
14.3 Összefoglaló táblázat
| A büntetőrúgás kimenetele | ||
Gól |
Nem gól |
|
A támadójátékos belépése |
A büntetőrúgás megismétlése |
Közvetett szabadrúgás |
A védőjátékos belépése |
Gól |
A büntetőrúgás megismétlése |
A kapus által elkövetett szabálytalanság |
Gól |
A büntetőrúgás megismétlése és a kapus figyelmeztetése |
Hátrafelé rúgott labda |
Közvetett szabadrúgás |
Közvetett szabadrúgás |
Szabálytalan cselezés |
Közvetett szabadrúgás és a rúgást végző játékos figyelmeztetése |
Közvetett szabadrúgás és a rúgást végző játékos figyelmeztetése |
Másik játékos végzi el a rúgást |
Közvetett szabadrúgás és a rúgást elvégző játékos figyelmeztetése |
Közvetett szabadrúgás és a rúgást elvégző játékos figyelmeztetése |
Kapus és rúgást végző játékos egy időben |
Közvetett szabadrúgás és a rúgást végző játékos figyelmeztetése |
Ismétlés és a rúgást végző játékos, valamint a kapus figyelmeztetése |
15. Szabály: A bedobás
Bedobást kell ítélni annak a csapatnak a javára, amelyiknek ellenfele utoljára érintette a labdát, amikor a labda akár a földön akár a levegőben teljes terjedelmével áthalad az oldalvonalon.
Bedobásból közvetlenül nem érhető el gól:
- ha a labda az ellenfél kapujába jut – kirúgást kell ítélni
- ha a labda a bedobást végző játékos kapujába jut - szögletrúgást kell ítélni
15.1 Végrehajtás
A labda elengedésének pillanatában a dobó játékosnak:
- a játéktér felé fordulva kell állnia
- mindkét lábának egy részével érintenie kell az oldalvonalat vagy az oldalvonalon kívül a talajt
- két kézzel a feje mögül és felett kell előrehozva bedobnia a labdát arról a pontról, ahol az elhagyta a játékteret.
Az ellenfél játékosainak legalább 2 méterre az oldalvonaltól, a bedobás elvégzésének helyétől kell állniuk.
A labda játékban van, amikor bekerül a játéktérre. Ha a labda azelőtt érinti a talajt, mielőtt az a játéktéren belülre került volna, akkor a dobást ugyanannak a csapatnak kell ugyanarról a helyről elvégeznie. Ha a bedobás nem volt szabályos, akkor azt az ellenfél végzi el.
Ha valamelyik játékos a bedobás szabályos elvégzése folyamán nem gondatlanul, nem felelőtlenül és nem túlzott erővel, de szándékosan nekidobja a labdát az ellenfelének, hogy másodszor is megjátszhassa azt, a játékvezetőnek tovább kell engednie a játékot.
A bedobást végző játékos nem érintheti ismét a labdát addig, amíg az más játékost nem érintett.
15.2 Szabálytalanságok és büntetések
Miután a labda játékba kerül és a bedobást végző játékos ismét érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna, közvetett szabadrúgást kell ítélni. Amennyiben a bedobást végző játékos kezezés szabálytalanságot követ el:
- közvetlen szabadrúgást kell ítélni
- büntetőrúgást kell ítélni, ha a szabálytalanság a bedobást végző játékos büntetőterületén belül történt, kivéve ha a labdát a védő csapat kapusa kezezte, mert abban az esetben közvetett szabadrúgást kell ítélni.
Ha az ellenfél sportszerűtlenül zavarja vagy akadályozza a dobó játékost (beleértve azt is, hogy 2 méternél közelebb jön a bedobás helyéhez), sportszerűtlen magatartásért figyelmeztetésben kell részesíteni és ha a bedobást elvégezték, közvetett szabadrúgást kell ítélni.
E szabály bármilyen más megsértése esetén a bedobást az ellenfél egyik játékosa végzi el.
16. Szabály: A kirúgás
Kirúgást kell ítélni, amikor a labda utoljára támadójátékost érintett, majd teljes terjedelmével, akár a földön akár a levegőben áthalad a kapuvonalon, de nem születik gól.
Kirúgásból közvetlenül gól érhető el, de csak az ellenfél csapatával szemben; amennyiben a labda közvetlenül a kirúgást végző játékos kapujába jut, szögletrúgást kell ítélni az ellenfél javára.
16.1 Végrehajtás
- A labdának álló helyzetben kell lennie és a rúgást a védő csapat egy játékosának kell elvégezni bármely pontról a kapuelőtéren belül.
- A labda akkor kerül játékba, amikor elrúgták és egyértelműen elmozdul.
- Az ellenfél játékosainak a büntetőterületen kívül kell helyezkedniük, amíg a labda játékba nem kerül.
16.2 Szabálytalanságok és büntetések
Miután a labda játékba kerül és a kirúgást végző játékos ismét érinti a labdát, mielőtt az más játékost érintett volna, közvetett szabadrúgást kell ítélni.
Amennyiben a kirúgást végző játékos kezezés szabálytalanságot követ el:
- közvetlen szabadrúgást kell ítélni
- büntetőrúgást kell ítélni, ha a szabálytalanság a rúgást végző játékos büntetőterületén belül történt, kivéve ha a rúgást végző játékos a kapus volt, mert abban az esetben közvetett szabadrúgást kell ítélni.
Ha egy kirúgás elvégzésekor ellenfél játékosok vannak a büntetőterületen belül, mert nem volt idejük elhagyni azt, akkor a játékvezetőnek tovább kell engednie a játékot. Ha az ellenfél egy játékosa, aki a büntetőterületen belül tartózkodik a kirúgás elvégzésekor, vagy a labda játékba kerülése előtt belép a büntetőterületre, és érinti a labdát vagy támadást hajt végre annak megszerzéséért, mielőtt az játékba kerül, a kirúgást meg kell ismételni.
Ha egy játékos a labda játékba kerülése előtt lép a büntetőterületre, és ott szabálytalanságot követ el vagy szenved el ellenfelétől, a kirúgást meg kell ismételni, és a szabálytalanságban vétkes játékost a szabálytalanságtól függően, figyelmeztetni lehet vagy ki is lehet állítani.
E szabály bármilyen más megsértése esetén a kirúgást meg kell ismételni.
17. Szabály: A szögletrúgás
Szögletrúgást kell ítélni, amikor a labda utoljára védőjátékost érintett, majd teljes terjedelmével, akár a földön akár a levegőben áthalad a kapuvonalon, de nem születik gól
Szögletrúgásból közvetlenül gól érhető el, de csak az ellenfél csapatával szemben; amennyiben a labda közvetlenül a szögletrúgást végző játékos kapujába jut, szögletrúgást kell ítélni az ellenfél javára.
17.1 Végrehajtás
- A labdát abba a sarokterületbe kell helyezni, amelyik a legközelebb esik ahhoz a ponthoz, ahol a labda áthaladt a kapuvonalon
- A labdának álló helyzetben kell lennie és a támadócsapat egyik ját ékosának kell elrúgnia.
- A labda akkor kerül játékba, amikor elrúgták, és egyértelműen elmozdul; nem kell elhagynia a sarokterületet
- A szögletzászlórudat nem szabad elmozdítani.
- Az ellenfél játékosainak legalább 9.15 m távolságra kell lenniük a sarokívtől, amíg a labda nem kerül játékba.
17.2 Szabálytalanságok és büntetések
Miután a labda játékba kerül és a rúgást végző játékos ismét érinti a labdát , mielőtt az más játékost érintett volna, közvetett szabadrúgást kell ítélni. Amennyiben a rúgást végző játékos kezezés szabálytalanságot követ el.
- közvetlen szabadrúgást kell ítélni,
- büntetőrúgást kell ítélni, ha a szabálytalanság a rúgást végző játékos büntetőterületén belül történt, kivéve ha a rúgást végző játékos a kapus volt, mert abban az esetben közvetett szabadrúgást kell ítélni.
Ha valamelyik játékos a szögletrúgás szabályos elvégzése folyamán nem gondatlanul, nem felelőtlenül és nem túlzott erővel, de szándékosan nekirúgja a labdát az ellenfelének, hogy másodszor is megjátszhassa azt, a játékvezetőnek tovább kell engednie a játékot.
E szabály bármilyen más megsértése esetén a szögletrúgást meg kell ismételni.
1. ábra A játéktér
2. ábra A sarokterület
3. ábra A kapu
4. ábra A gól
