Kézilabda elmélet tananyagok
Az alábbiakban nem közöljük a teljes több száz oldalas szabálykönyvet, csak az iskolában tanított, testnevelés órán is használt szabályokat, néhol az érthetőség kedvéért kissé átfogalmazva.
2. Szabály: A játékidő, zárójelzés és time out
4. Szabály: Csapat, játékoscsere, felszerelés, sérülés
7. Szabály: Játék a labdával, passzív játék
8. Szabály: Szabálytalanságok, sportszerűtlen magatartás
ÁBRAJEGYZÉK
2. b. ábra A kapu - oldalnézet
3. ábra Cserevonalak és cserehely
1. Szabály: A játéktér
1.1
A játéktér (1. ábra). 40 méter hosszú és 20 méter széles négyszögletes terület, mely két kapuelőteret (lásd 1:4 és 6.), valamint egy mezőnyt foglal magába. A hosszabb határoló vonalakat oldalvonalnak, a rövidebbeket (a kapufák között) gólvonalaknak, illetve alapvonalaknak (kapun kívüli részek) nevezzük.
1.2
A két alapvonal közepén áll a kapu (2a. és 2b. ábra). Belső méretük: 2 m magas és 3 méter széles.
A két kapufát vízszintesen összeköti a keresztgerenda. A kapufák hátsó oldala egyvonalban kell, hogy elhelyezkedjen a gólvonal hátsó szélével. A kapufák és a keresztgerenda négyzet keresztmetszetűek, szélességük és vastagságuk egyaránt 8 cm. A kapufák és a keresztgerenda mezőnyből látható három oldalát a háttértől és a talajtól lényegesen elütő két különböző színnel kell befesteni.
A kapukat hálóval kell ellátni, melyet úgy kell felfüggeszteni, hogy a kapura dobott labda normális körülmények között a kapuban maradjon.
1.3
A játéktér valamennyi vonala ahhoz a területhez tartozik, melyet határol. Az alapvonalak a kapufák közötti részen 8 cm szélesek (2. ábra)., minden más vonal pedig 5 cm széles.
A két szomszédos terület közötti vonalak helyettesíthetők a két terület talajának különböző színű felfestésével.
1.4
A kapuk előtt található a kapuelőtér (5. ábra). A kapuelőteret a kapuelőtér vonal határolja (6 méteres vonal), melyet a következőképpen kell megrajzolni:
a.) húzunk egy 3 méter hosszú vonalat közvetlenül a kapu előtt, mely párhuzamos a gólvonallal és 6 méterre (a gólvonal hátsó élétől a kapuelőtér-vonal elülső részéig mérve) helyezkedik el attól
b.) ezt a 3 méteres vonalat kétoldalt 1-1 (a kapufák belső, hátsó élétől mért) 6 méter sugarú negyedkör köti össze az alapvonallal (1. ábra).
1.5
A szabaddobási vonalat (9 méteres vonal), mely egy szaggatott vonal, a kapuelőtér-vonaltól 3 méterre, azzal párhuzamosan kell felfesteni. A vonalrészek és a köztük lévő távolság egyaránt 15 cm (1. ábra).
1.6
A 7 méteres vonal 1 méter hosszú egyenes vonal, közvetlenül a kapu előtt, amely 7 méterre (a gólvonal hátsó élétől a 7 méteres vonal elülső éléig mérve) helyezkedik el a gólvonaltól, azzal párhuzamosan (1. ábra)..
1.7
A kapus-határvonal (4 méteres vonal) egy 15 cm hosszú vonal, mely közvetlenül a kapu előtt, a gólvonallal párhuzamosan és attól 4 méterre (a gólvonal hátsó élétől a 4 méteres vonal elülső éléig mérve) helyezkedik el (1. ábra).
1.8
A középvonal a két oldalvonal felezőpontját köti össze (1. és 3. ábra).
1.9
A cserevonal (az oldalvonal része) mindkét csapat számára a középvonaltól mért 4,5 méterig tart. Ezt a pontot a középvonallal párhuzamos, a mezőnyben és a játéktéren kívül is egyaránt 15 cm hosszú vonal jelzi (1. és 3. ábra).
2. Szabály: A játékidő, zárójelzés és "time out"
Játékidő
2.1
A rendes játékidő minden korosztályban (16 év felett) 2x30 perc, a félidei szünet 10 perc.
2.2
Ha a mérkőzés eredménye a rendes játékidőben döntetlen és döntésig kell játszani, akkor 5 perc szünet után meghosszabbítás következik. A meghosszabbítás ideje 2x5 perc, 1 perc szünettel és térfélcserével. Ha a játék az első meghosszabbítása alatt sem dőlt el, akkor 5 perc szünet után a második meghosszabbítás következik. A meghosszabbítás ideje ismét 2x5 perc, 1 perc szünettel és térfélcserével. Ha az eredmény még mindig döntetlen, akkor az érvényes versenykiírásnak megfelelően kell eldönteni a győztest. Ha a győztest 7 méteres dobásokkal kell megállapítani, az alább leírt folyamatot kell követni.
Ha a mérkőzést 7 méteres dobásokkal kell eldönteni, akkor a dobások végrehajtásában csak játékjogosult játékosok vehetnek részt. Játékjogosult az a játékos, aki a játékidő végén NEM volt kiállítva vagy kizárva (lásd, 4 szab). Mindkét csapat 5-5 játékost jelölhet. A játékosok az ellenfél játékosaival váltakozva 1-1 dobást hajtanak végre. A csapatok számára nem kötelező előre meghatározni a dobó játékosok sorrendjét. A kapusok szabadon megválaszthatók és cserélhetők a játékjogosult játékosok közül. A játékosok a 7 méteres dobásokban, mint dobójátékosok, és mint kapusok is részt vehetnek.
A zárójelzés
2.3
A játékidő a mezőny-játékvezető kezdődobásra adott sípjelével kezdődik, és a nyilvános időmérő berendezés automatikus zárójelzésével vagy az időmérő zárójelzésével végződik. Ha ilyen jelzés nem hangzik el, a játékvezető, az időmérő vagy a szövetségi képviselő sípol és jelzi, hogy letelt a játékidő (17.9).
2.4
A zárójelzés előtt közvetlenül (félidei vagy mérkőzés végi jelzéskor, valamint a hosszabbítás félidejénél) vagy a zárójelzéssel egy időben elkövetett szabálytalanságokat és sportszerűtlen magatartást a zárójelzés után is büntetni kell még akkor is, ha a megítélt szabaddobás (13:1 alapján), vagy 7 méteres dobás a zárójelzés elhangzásáig nem végezhető el.
A dobást meg kell ismételni, amennyiben a zárójelzés (félidei, mérkőzés végi, vagy meghosszabbítás) pontosan a szabaddobás vagy 7 méteres dobás végrehajtásakor szólal meg, vagy éppen akkor, amikor a labda az elvégzett szabaddobás vagy 7 méteres dobás után még a levegőben van.
Mindkét esetben a játékvezetők a szabaddobás vagy 7 méteres dobás eredményét megvárva fejezhetik be a mérkőzést.
2.5
A 2:4 szabálypont alapján végrehajtott szabaddobások közben egy speciális szabály van érvényben a játékosok helyezkedésére és cseréjére vonatkozóan. A 4:4 szabály értelmében ilyenkor egy játékos erejéig cserelehetőség illeti meg a támadó csapatot és hasonlóképpen a védekező csapatnak is megengedett egy játékost kapusra cserélni, ha a zárójelzéskor kapus nélkül játszott a játéktéren. Ennek megszegése büntetést von maga után, melyet a 4:5 szabály 1. bekezdése tartalmaz. Továbbá a dobójátékos csapattársai a dobó játékostól legalább 3 méterre helyezkedhetnek el, de az ellenfél szabaddobási vonalán kívül. (13:7, 15:6)
Az ellenfél elhelyezkedéséről a 13:8 szabály rendelkezik.
"Time out"
2.8
játékvezetők döntenek a „time out” indításáról és annak hosszáról.
„time out” kötelező:
a) időleges kiállítás, vagy kizárás esetén,
b) jogos csapat-időkérés esetén (team „time out”),
c) az időmérő, vagy technikai küldött jelzése esetén,
d) a játékvezetők között szükséges egyeztetés esetén a 17:7-es szabállyal összhangban.
A körülményektől függően más helyzetekben is alkalmazható játékidő-megszakítás.
A játékidő-megszakítás alatt elkövetett szabálytalanságok ugyanolyan következményekkel járnak, mintha azokat játékidő alatt követték volna el. (16:10).
2.9
Alapvetően a játékvezetők döntik el, mikor állítják meg és indítják el az órát játékidő-megszakításkor. A játékidő-megszakítást három rövid sípjellel és a megfelelő karjelzéssel (15 karjelzés) jelzik az időmérő felé.
A játékidő-megszakítást követően a játékot mindig sípjelzésre kell folytatni (15:5 b).
2.10
Mindkét csapat a rendes játékidőben – félidőnként – egy-egy csapatidőkérést vehet igénybe, melynek hossza 1 perc. A meghosszabbítások ezek alól kivételt képeznek.
Csak az a csapat kérhet holtidőt, amelyik a labdával rendelkezik.
3. Szabály: A labda
3.1
A labda borítása bőrből vagy szintetikus anyagból készül. Alakja gömbölyű. A külső anyag nem lehet fényes vagy csúszós (17:3).
3.2
Az egyes kategóriákban a következő kerületű és súlyú labdákat kell használni:
- A férfiak és a 16 éven felüli évjáratúak esetében 58-60 cm és 425-475 g (IHF 3-as méret),
- A nők, a 14 éves kor feletti leányok, valamint 12-16 év közötti fiúk esetében 54-56 cm és 325-375 g (IHF 2-es méret),
- A 8-14 év közötti leányok és 8-12 év közötti fiúk esetében 50-52 cm és 290-330 g (IHF 1-es méret).
A technikai követelményeket, amelyeket minden nemzetközi versenyen a labdával szemben teljesíteni kell, az IHF labda szabályzata tartalmazza.
3.3
Minden mérkőzésre legalább két szabályos labdát kell előkészíteni (3:1-2. szabály). A tartaléklabdának a mérkőzés alatt az időmérő asztalánál mindig és azonnal rendelkezésre kell állni a játék folyamán.
Részlet az IHF labda szabályzatából:
A bőrlabdáknak jó minőségű krómbőrből kell készülniük. A labdáknak a következő feltételeknek kell megfelelniük:
- nagy szakítószilárdság(körülbelül 95 kg/cm2)
- legyen puha és rugalmas tapintású
- hibátlan kidolgozású, hibátlan varrású, amelyek kizárják a sérülések kockázatát, és nem szakadnak el.
2. A bőrlabdának legalább 32 panelből kell állnia.
3. Teljesen szintetikus varrócérnát kell használni.
4. A labda belsők latexből vagy hasonló, azzal egyenértékű anyagból készülnek, nyúlási kapacitásuknak legalább 600 %-nak kell lennie.
5. A labda szeleprendszerének egyszerűnek és hatékonynak kell lennie.
Megjegyzés:
Régebbi szabálykönyvekben még megtalálható egy mondat, mely szerint a labdákat annyira kell felfújni, hogy azok kézzel benyomhatóak legyenek. Idézet az 1997-es kiadású szabálykönyvből: "A kiválasztásnál a 3.1 és 3.2 előírásait kell érvényesíteni, figyelemmel arra, hogy a labda ujjnyomásra rugalmasan reagáljon, ne legyen túl keményre felfújva. Az kevésbé lényeges, hogy a talajra pattintás után milyen magasra pattan fel." A legfrissebb szabálykönyvek és az IHF labda szabályzata erre vonatkozóan SEMMILYEN SZABÁLYT NEM TARTALMAZ!!! Az összes többi sportjáték szabálykönyve rendelkezik valamilyen formában a labdák nyomásáról, keménységéről, melyeket a mérkőzéseken használni kell. (Általában kg/cm2-ben adják meg, bizonyos határok között, de van olyan sportág, ahol azt határozzák meg, hogy a labdának bizonyos magasságból a talajra ejtve milyen magasra kell visszapattannia.
4. Szabály: Csapat, játékoscsere, felszerelés, sérülés
A csapat
4.1
A csapat 14 játékosból áll.
A játéktéren egy időben legfeljebb 7 játékos tartózkodhat. A többi játékos a cserejátékos.
Az a játékos, akit kapusként jelöltek, bármikor szerepelhet mezőnyjátékosként A mezőnyjátékos ugyancsak bármikor átveheti a kapus feladatkörét feltéve, hogy kapusként megkülönböztethető (figyelembe véve a 4.4 és 4.7 szabálypontokat).
Amennyiben egy csapat kapus nélkül játszik, a játéktéren egy időben 7 mezőnyjátékos tartózkodhat. (ld. 4.7, 6.1, 6.2c, 6.3, 8.7f, 14.1a).
4.4-4.7 szabályokat kell alkalmazni egy kapus mezőnyjátékosra történő cseréjekor.
A mérkőzést a csapatnak legalább 5 játékossal kell elkezdeni.
A csapat a játékidő végéig – beleértve a meghosszabbításokat is – bármikor kiegészülhet 14 játékosra.
Ha a mérkőzés folyamán a játéktéren a játékosok száma 5 alá csökken, tovább lehet játszani. A játékvezetők belátásán múlik, hogy mikor szakítják félbe a mérkőzést (17.12).
A játékoscsere
4.4
A cserejátékosok a mérkőzés alatt - anélkül, hogy az időmérőnél vagy a titkárnál cserére jelentkeznének - bármikor és ismételten cserélhetők (lásd azonban 2.5 és 4.11 szabályokat), ha a lecserélt játékosok a játékteret már elhagyták (4.5).
A játékteret elhagyni és oda belépni csak a saját cserehelyen szabad (4.5). Ugyanez érvényes a kapuscserére is (4.7 és 14.10).
A játékoscsere szabályai érvényesek a játékidő-megszakítás – „time out” – alatt is (a holtidő kivétel).
4.5
A szabálytalan cserét a vétkes játékos időleges kiállításával kell büntetni. Amennyiben egy adott helyzetben ugyanabból a csapatból többen is szabálytalanul cserélnek, akkor csak azt a játékost kell büntetni, aki először szabálytalankodott.
A mérkőzés az ellenfél javára ítélt szabaddobással folytatódik.
4.6
Ha egy játékos (az alaplétszámon felül), többletjátékosként, csere nélkül lép a játéktérre vagy egy játékos a cserehelyről jogosulatlanul játékba avatkozik, időlegesen ki kell állítani és a csapatból egy másik játékosnak 2 percre el kell hagyni a játékteret.
Ha az időlegesen kiállított játékos a kiállítási idő alatt a játéktérre lép, újabb 2 percre ki kell állítani és az előző kiállításból megmaradt idő tartamára egy másik játékosnak el kell hagynia a játékteret.
Mindkét esetben a mérkőzés az ellenfél javára ítélt szabaddobással folytatódik
A felszerelés
4.7
A csapat mezőnyjátékosainak olyan egységes öltözéket kell viselniük, amelynek színkombinációja és megjelenése az ellenféltől világosan megkülönböztethető legyen. Az egy csapaton belül szerepeltetett kapusok mez színének meg kell egyeznie egymással és különböznie kell a mezőnyjátékosok és az ellenfél kapusainak mez színétől is (17.3)
4.8
játékosok kötelesek a hátukon legalább 20 cm, a mellükön legalább 10 cm magas, 1-99-ig terjedő számot viselni.
Azoknak a játékosoknak, akik mezőnyjátékosként és kapusként is szerepelnek a mérkőzésen, az eredeti mezszámaikat meg kell tartaniuk. A számok színe jól megkülönböztethető legyen az öltözék színétől.
4.9
A játékosoknak cipőt kell viselniük.
A játékosokat veszélyeztető vagy jogtalan előnyt biztosító tárgyak nem viselhetők. Ilyenek pl.: a fej és arcvédők, maszkok, kesztyűk, karkötők, karórák, gyűrűk, láncok, fülbevalók, látható helyen lévő piercingek, keret és rögzítés nélküli szemüvegek, valamint minden olyan tárgy, amelyek a játékosokat veszélyeztetik (17.3).
Ha egy játékos a többieket veszélyeztető tárgyat visel, a mérkőzésen nem szerepelhet addig, amíg a szabálytalanságot meg nem szüntetik.
Lapos gyűrű, kis fülbevaló és piercing viselése megengedett, ha le van ragasztva és a többi játékosra nézve nem veszélyes. Homlokszalag, fejkendő, csapatkapitányi szalag viselhető, ha puha, rugalmas anyagból készült.
A csapatfelelős a mérkőzés jegyzőkönyvének mérkőzés kezdete előtti aláírásával igazolja, hogy az összes játékos öltözéke szabályos.
Ha a játékvezetők a mérkőzés megkezdése után szabálytalan öltözéket tapasztalnak (4.9 szerint), a csapatfelelőst progresszíven kell büntetni és az érintett játékosnak el kell hagynia a játékteret, míg a szabálytalanságot nem szüntetik meg.
Ha a csapatnak kételye támad az öltözék szabályosságát illetően, a csapatfelelősnek egyeztetnie kell a játékvezetőkkel vagy a szövetségi képviselővel a mérkőzés előtt.
Megengedett a ragasztó (vaksz) használata és annak elhelyezése/tárolása a cipőn, ha az nem veszélyezteti az ellenfél egészségét.
Tilos a ragasztó (vaksz) elhelyezése/ tárolása a karokon, kezeken, csuklón. Ez veszélyeztetheti az ellenfél egészségét azzal, hogy a szembe, arcra kerülhet. A 4.9 szerint ez a gyakorlat nem megengedhető.
A sérülés
4.10
Ha egy játékos vérzik, illetve a teste, vagy az öltözéke véres, azonnal és felszólítás nélkül el kell hagynia a játékteret a cserehelynél a vérzés megállítása, a seb letakarása és a vér lemosása (a testéről és a felszerelésről) céljából. Amíg ez nem történik meg, a játékos nem térhet vissza a játéktérre.
Azt a játékost, aki ebben az esetben nem követi a játékvezető utasításait, sportszerűtlen magatartás miatt büntetni kell (8.7, 16.1 b és 16.3 d).
4.11
Sérüléskor a játékvezető engedélyezheti, hogy a játékidő-megszakítása után – az érintett csapatból - két részvételre jogosult személy a cserehelyen a játéktérre lépjen, és a sérült játékosnak segítséget nyújtson.
A játéktéren történt ápolás után a játékosnak azonnal el kell hagynia a játékteret. A játékos csak saját csapatának harmadik támadását követően léphet ismét játéktérre.
Függetlenül a már letelt támadások számától, a játékos a félidei szünet után játéktérre léphet.
Ha a játékos túl korán lép játéktérre, a 4.4-4.6 szabályok szerint kell büntetni.
Ha további személyek lépnek a játéktérre, beleértve a nem az érintett csapathoz tartozó személyeket is, az a játékosok esetében a 4.6 és a 16.3 a, a hivatalos személyeknél a 4.2, 16.1 b, 16.3 d és 16.6 c szerint jogosulatlan belépésnek minősül.
Azt a személyt, aki engedéllyel lép a játéktérre, de a sérült játékos gondozása helyett más játékosnak ad útmutatást, az ellenféllel vagy a játékvezetővel foglalkozik, sportszerűtlen magatartásért kell büntetni (16.1 b, 16.3 e és 16.6 c).
5. Szabály: A kapus
5.1
A kapus a kapuelőtérben védekezés céljából a labdát bármely testrészével érintheti.
5.2
A kapus a kapuelőtérben korlátlanul mozoghat a labdával – figyelmen kívül hagyva a mezőnyjátékosokra érvényes előírásokat (7.2-4, 7.7). A kidobás végrehajtását azonban nem halogathatja (6.4-5, 12.2 és 15.5 b).
5.3
kapus labda nélkül elhagyhatja a kapuelőteret és részt vehet a játékban a mezőnyben. Ebben az esetben a mezőnyben játszó játékosokra érvényes szabályok vonatkoznak rá. (kivétel 8.5)
A kapuelőtér elhagyásának számít, ha a kapus bármely testrészével a kapuelőtérvonalon kívül érinti a talajt.
5.4
A kapus a labda birtoklása nélkül elhagyhatja a kapuelőteret és a labdát a mezőnyben tovább játszhatja.
5.5
A kapus a védésnél nem veszélyeztetheti az ellenfelet (8.3, 8.5, 13.1 b).
5.6
A kapus a birtokba vett labdával nem hagyhatja el a kapuelőteret (6.1, 13.1 a, és 15.7 3. bekezd.), amennyiben a játékvezető a kidobáshoz sípjelzést adott (szabaddobás 15.7 2. bekezd.), egyébként kidobás következik (15.7). Az előnyszabályt a 15.7 szerint azonban figyelembe kell venni, ha a labdát elveszíti, miután labdával elhagyta a kapuelőteret.
5.7
A kapus mindaddig nem érintheti a kapuelőtéren kívül a talajon fekvő, vagy guruló labdát, amíg a kapuelőtérben tartózkodik (6.1, 13.1 a).
5.8
A kapus nem viheti vissza a kapuelőtérbe a kapuelőtéren kívül a talajon fekvő, vagy guruló labdát (6.1, 13.1 a).
5.9
A kapus a labdával nem térhet vissza a mezőnyből saját kapuelőterébe (6.1, 13.1 a).
5.10
A kapus lábszárral vagy lábbal nem érintheti a mezőny irányába mozgó labdát (13.1 a).
5.11
A kapus a 7 m-es dobás végrehajtásakor nem léphet túl a kapus-határvonalon (4 m-es vonal), vagy annak meghosszabbításán mindkét irányban, amíg a dobó játékos kezét a labda el nem hagyta (14.9).
6. Szabály: A kapuelőtér
6.1
A kapuelőtérben csak a kapus tartózkodhat (lásd azonban 6.3). Belépésnek tekintjük azt, ha a kapuelőteret, beleértve a kapuelőtérvonalat, egy mezőnyjátékos valamely testrészével megérinti.
6.2
A mezőnyjátékos kapuelőtérbe lépését a következők szerint kell elbírálni:
a) kidobás, ha a támadó csapat labdát birtokló játékosa az ellenfél kapuelőterét megérinti. Ugyancsak kidobás, ha a játékos az ellenfél kapuelőterébe labda nélkül lép be és ezáltal előnyt szerez (12.1),
b) szabaddobás, ha a védőjátékos kapuelőtérbe való belépésével nem tiszta gólhelyzetet akadályozott meg (13.1 b, 8.7 f),
c) 7 m-es dobás, ha a védőjátékos a kapuelőtérbe való belépésével egy tiszta gólhelyzetet akadályoz meg (14.1 a).
c) A kapuelőtérbe lépés fogalma nem azt jelenti, amikor a játékos(ok) csak megérinti(k) a kapuelőtér vonalat, hanem amikor tisztán belép(nek) a kapuelőtérbe.
6.3
A kapuelőtérbe lépés következmény nélkül marad:
a) ha a játékos a labda eldobása után lép a kapuelőtérbe úgy, hogy az az ellenfélnek nem hátrányos,
b) ha egy játékos labda nélkül lép a kapuelőtérbe és ezáltal nem szerez előnyt.
6.4
labda „játékon kívül” van, ha azt a kapus a kapuelőtérben birtokolja – kezében tartja (12.1). A labdát ekkor kidobással kell ismét játékba hozni (12.2).
6.5
A kapuelőtérben guruló labda játékban marad, a kapus csapata rendelkezik vele és csak a kapus hozhatja ismét játékba (kidobás 6.4 12.1-2). Amennyiben a kapus egyik csapattársa érinti a kapuelőtérben guruló labdát, szabaddobást kell ítélni (13.1 a, 14.1 a, és Magyarázat a játékszabályokhoz 6. c. pont „A tiszta gólhelyzet meghatározása”). Amennyiben a labdát a támadó csapat egyik játékosa érinti, akkor kidobást (12.1) kell ítélni.
6.6
Ha a védőcsapat játékosa védekezési kísérletnél megérinti a labdát, amelyet azután a kapus elfog, vagy a labda megáll a kapuelőtérben, a játék kapuskidobással folytatódik (6.4-5).
6.7
Ha a labdát a saját kapuelőtérbe játsszák a következők szerint kell ítélni:
a) gól, ha a labda a kapuba kerül,
b) szabaddobás, ha a labda a kapuelőtérben marad, vagy ha a kapus megérinti, és az nem jut a kapuba (13.1 b),
c) bedobás, ha a labda az alapvonalon túlra jut – a kapun kívül (11.1),
d) játék tovább folytatódik, ha a labda keresztül halad a kapuelőtéren és a mezőnybe jut anélkül, hogy a kapus megérintette volna.
6.8
A kapuelőtérből a mezőnybe visszakerülő labda játékban marad.
7. Szabály: Játék a labdával, passzív játék
Játék a labdával
Megengedett:
7.1
A labdát kézzel (nyitott vagy zárt), karral, fejjel, törzzsel, combbal és térddel dobni, elfogni, megállítani, lökni, vagy ütni.
7.2
A labdát legfeljebb 3 mp-ig szabad tartani akkor is, ha az a talajon van (13.1 a).
7.3
Az elfogott labdával legfeljebb 3 lépést szabad megtenni (13.1).
Egy lépésnek tekintjük:
a) ha mindkét lábával a talajon álló játékos az egyik lábát felemeli, és ismét visszahelyezi vagy az egyik lábát egyik helyzetből egy másikba mozgatja,
b) ha a játékos a talajt egyik lábával érinti és a labdát elfogja, s ezután a másik lábával megérinti a talajt,
c) ha a játékos egy ugrás után egyik lábával érinti a talajt és utána ugyanazzal a lábával ugrik vagy a talajt a másik lábával megérinti,
d) ha a játékos egy ugrás után mindkét lábával egyidejűleg érinti a talajt és utána az egyik lábát felemeli és ismét visszahelyezi vagy az egyik lábát egyik helyzetből egy másikba mozgatja.
7.4
Futás vagy állás közben:
a) egyszer a talajra dobni és egy, vagy két kézzel ismét elfogni,
b) ismételten egy kézzel a talajra ütni (egykezes labdavezetés) és azután egy vagy két kézzel ismét elfogni, illetve felvenni,
c) ismételten egy kézzel gurítani és azután egy vagy két kézzel újra elfogni.
Mihelyt azonban a labdát egy vagy két kézzel ismét elfogják, legfeljebb 3 lépés, illetve 3 mp után tovább kell játszani (13.1 a).
A labda vezetése (talajra dobása vagy ütögetése) akkor kezdődik, ha a játékos valamely testrészével megérinti a labdát és azt a talajra irányítja.
Ha a labda egy másik játékost, vagy a kaput érintette, szabad újból vezetni és ismét elfogni (lásd azonban 14.6).
7.5
A labdát az egyik kézből a másikba átvezetni.
7.6
A labdát térdelve, ülve vagy fekve tovább játszani, ami azt jelenti, hogy megengedett, hogy a játékos ebből a helyzetből egy formai dobást (pl. szabaddobást) végrehajtson, amennyiben a 15.1 előírásait betartja, beleértve azt is, hogy az egyik lába végig a talajon van.
Nem megengedett:
7.7
A már birtokba vett labdát egynél többször megérinteni anélkül, hogy az közben a talajt, egy másik játékost, vagy a kaput érintette volna (13.1 a). A többszöri érintés azonban elfogadható (nem szabálytalan) akkor, ha a labda elfogása, megállítása vagy másféle megszerzési kísérlete közben az azonnali birtokbavétel (elfogás) nem sikerült;
7.8
A labdát lábbal vagy lábszárral (térd alatt) érinteni kivéve, ha azt az ellenfél dobta a játékosra (13.1 a-b, és ld. még 8.7 e);
7.9
Ha a labda a játéktéren levő játékvezetőt érinti, a játék folytatódik.
7.10
Ha a labdát birtokló játékos egy vagy két lábbal a játéktéren kívülre mozog (bár a labda még a játéktéren belül marad), - pl. azért, hogy egy védőjátékost megkerüljön -, az ellenfél javára kell szabaddobást ítélni (13.1 a).
Amennyiben a támadó csapat egyik játékosa labda nélkül elhagyja a játékteret, a játékvezetőnek fel kell szólítani a visszatérésre. Ha a játékos ezt nem teljesíti, vagy csapatánál ez megismétlődik, további felhívás nélkül az ellenfél javára szabaddobást kell ítélni (13.1 a). Az ilyen szabálytalanság a 8. és a 16. szabály szerint nem jár személyes büntetéssel.
Passzív játék
7.11
A labdát nem szabad a csapat birtokában tartani a támadás vagy a kapura lövés felismerhető kísérlete nélkül. Ugyancsak nem megengedett ismételten késleltetni a csapat kezdődobásának, bedobásának, kidobásának vagy szabaddobásának végrehajtását. Ezt passzív játéknak kell tekinteni, amelyet a labdás csapat elleni szabaddobással kell büntetni, amennyiben a passzív tendencia nem fejeződik be (13.1 a). A szabaddobást azon a helyen kell végrehajtani, ahol a labda a megszakításkor volt.
7.12
Ha a passzív játékra utaló tendencia felismerhető, a játékvezetőnek előfigyelmeztető karjelzést kell alkalmazni. Ez a labdát birtokló csapatnak alkalmat ad arra, hogy támadásvezetését megváltoztassa és így a labda elvételét elkerülje. Amennyiben az előfigyelmeztető jelzés után sem változik a támadás intenzitása, a játékvezetők bármikor sípolhatnak passzív játék miatt. Ha nem lő kapura a támadó csapat maximum 6 labdaátadást követően sem, ezen csapat ellen szabaddobást kell ítélni.
A labdaátadások számának megítélése a játékvezetők megfigyelése alapján hozott ténydöntés a 17.11 szabálypont 1. bekezdése alapján.
Rendkívüli helyzetekben a játékvezető előzetes figyelmeztető jelzés nélkül is ítélhet szabaddobást a labdát birtokló csapat ellen (pl. a tiszta gólhelyzet szándékos kihagyása).
8. Szabály: Szabálytalanságok, sportszerűtlen magatartás
Megengedett cselekedetek
8.1
Megengedett:
a) nyitott kézzel a labdát kijátszani az ellenfél kezéből,
b) hajlított karokkal, az ellenféllel testi kapcsolatot felvenni, őt ilyen módon ellenőrizni és kísérni,
c) pozícióért való küzdelemben törzzsel az ellenfelet elzárni.
Szabálytalanságok, amelyek alapesetben nem vezetnek személyes büntetéshez (ld. azonban a döntést befolyásoló tényezőket a 8:3 a-d pontban).
Nem megengedett cselekedetek
8.2
Nem megengedett:
a) az ellenfél birtokában levő labdát kiszakítani vagy kiütni;
b) az ellenfelet karral, kézzel, lábbal elzárni vagy bármilyen testrésszel eltaszítani; amely magában foglalja akár alaphelyzetben, akár mozgásban elkövetve a veszélyes könyök használatot is,
c) az ellenfelet (testét vagy sportöltözékét) megragadni még akkor sem, ha az szabadon tudja folytatni a játékot,
d) az ellenfélnek rohanni vagy nekiugrani.
Szabálytalanságok, amelyek személyes büntetést vonnak maguk után a 8.3-6 szabályok értelmében
8.3
Azokért a vétségekért, amelyek főleg vagy kizárólag az ellenfél testére irányulnak személyes/progresszív büntetést kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a szabaddobást vagy a 7 m-es dobást személyes büntetéssel kell kiegészíteni, kezdve a figyelmeztetéssel (16.1), majd időleges kiállítással (16.3 b) és végül a kizárással (16.6 d).
Súlyos szabálytalanságok elkövetése esetén három további büntetési szint alkalmazható:
- Szabálytalanságok, amelyeket azonnali időleges kiállítással kell büntetni (8.4),
- Szabálytalanságok, amelyeket azonnali kizárással kell büntetni (8.5),
- Szabálytalanságok, amelyeket azonnali kizárással kell büntetni, kiegészítve írásos jelentéssel (8,6);
Szabálytalanságok, amelyek azonnali időleges kiállítást vonnak maguk után
8.4
Bizonyos vétség esetén azonnal időleges kiállítást kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a játékos előzőleg kapott-e figyelmeztetést.
Ez különösen érvényes olyan szabálytalanságokra, ahol a vétkes játékos figyelmen kívül hagyja az ellenfélre ható veszélyeket (ld. még 8.5 és 8.6),
A 8.3 szerinti döntési szempontokat figyelembe véve az alábbi szabálytalanságokról lehet szó:
a) nagy intenzitással elkövetett szabálytalanságok vagy a nagy sebességgel futó játékos elleni szabálytalanságok,
b) az ellenfél hosszú ideig történő megtartása/fogása vagy lerántása,
c) fejre, torokra vagy nyakra irányuló vétségek;
d) kemény ütés a törzsre vagy lövő karra,
e) az ellenfél megtámadásának megkísérlése, aki emiatt elveszíti a teste feletti ellenőrzést (pl. ugró ellenfél lábának/lábfejének megfogási kísérlete; ld. azonban 8.5 a),
f) nagy sebességgel az ellenfélbe való rohanás vagy ugrás.
Szabálytalanságok, amelyek kizárást vonnak maguk után
8.5
Azt a játékost, aki az ellenfelet egészségre veszélyesen megtámadja, kizárással kell büntetni (16.6 a). Az ellenfél egészségének veszélyeztetése következhet a szabálytalanság intenzitásából vagy abból a tényből, hogy a játékos képtelen felkészülni az ellene irányuló szabálytalanságra, és így megvédeni sem tudja magát.
8.6
Amennyiben a játékvezetők különösen gondatlan, különösen veszélyes, szándékos vagy rosszindulatú/alattomos akciónak ítélnek meg egy esetet, a mérkőzés után írásos jelentést kell készíteni azért, hogy a felelős hatóságoknak lehetőségük legyen további intézkedésekről döntést hozni.
Sportszerűtlen viselkedés, amely progresszív büntetést von maga után
8.7
Az alábbi a-f pontokban leírt esetek példák a sportszerűtlen viselkedésre, amelyeket progresszíven kell büntetni, kezdve a figyelmeztetéssel (16.1 b).
a) a játékvezetői ítélet elleni tiltakozás, vagy szóbeli és nem szóbeli akciók, amelyek speciális játékvezetői ítéletet akarnak elérni,
b) az ellenfél vagy csapattárs bosszantása akár szóval, akár gesztusokkal, vagy az ellenfélre való kiáltás a megzavarás érdekében,
c) az ellenfél formális dobásai végrehajtásának késleltetése a 3 méteres távolság be nem tartásával vagy más módon,
d) “színészkedés”, amellyel megpróbálják félrevezetni a játékvezetőket az ellenfél akcióira vonatkozóan, vagy az akciók hatásainak felnagyítása/eltúlzása annak érdekében, hogy „time out”-ot vagy épp az ellenfélnek adandó meg nem érdemelt büntetést provokáljanak ki,
e) a lövés vagy átadás szándékos lábfejjel vagy lábszárral való blokkolása; egyértelmű reflex-mozgás, pl. a lábak együttes mozgása, nem büntetendő (ld. még 7.8);
f) a kapuelőtér rendszeres megsértése taktikai okokból.
Sportszerűtlen viselkedés, amely azonnali időleges kiállítást von maga után
8.8
Bizonyos sportszerűtlen esetek jellegüknél fogva komolyabbnak minősülnek és azonnali időleges kiállítást vonnak maguk után függetlenül attól, hogy előtte a játékos vagy a hivatalos személyek kaptak-e figyelmeztetést. Példák az ilyen viselkedésre:
a) a hangoskodást magába foglaló tiltakozás erőteljes gesztusokkal, vagy a provokatív viselkedés,
b) a labdás játékos a labdát nem teszi le vagy nem ejti le a földre, hogy az ellenfél azonnal hozzájuthasson, amikor a játékvezetők csapatától elvették a labdát,
c) cserehelyre jutott labda szabad hozzáférésének megakadályozása.
Súlyos sportszerűtlen magatartás, amely kizárást von maga után
8.9
Bizonyos sportszerűtlen viselkedési formák olyan súlyosnak minősülnek, hogy kizárást vonnak maguk után. Példák az ilyen viselkedésre:
a) a labda látványos, tüntető eldobása vagy elütése egy játékvezetői ítéletet követően,
b) a kapus tüntetőleg nem hajlandó a 7 méteres dobás védésére,
c) a labda szándékos ellenfélre való dobása játékmegszakítás alatt; ha ez nagyon közelről és nagy erővel történt, ez sokkal inkább megítélendő a 8.6 pontban említett “különösen gondatlan akció” szerint,
d) dobójátékos 7 méteres dobásnál eltalálja a kapus fejét, miközben a kapus feje nem mozog a labda irányába,
e) a dobójátékos szabaddobásnál eltalálja a védő fejét, miközben a védő feje nem mozog a labda irányába,
f) az elszenvedett szabálytalanság viszonzása.
Kizárás, amely különösen durva, sportszerűtlen magatartás miatt következett be (amelyeket írásban is jelenteni kell)
8.10
Amennyiben játékvezetők különösen sportszerűtlennek ítélnek meg egy viselkedést, a büntetést a következő rendelkezések alapján kell megítélni. Az alábbi sportszerűtlenségek (a,b) szolgálnak példaként, amikor a játékvezetőknek írásos jelentést is kell készíteniük a mérkőzés után, hogy a felelős hatóságoknak lehetőségük legyen további intézkedésekről döntést hozni:
a) bármely személy (játékvezető, időmérő, titkár, küldött, hivatalos személy, játékos, néző stb.) sértegetése vagy fenyegetése szóbeli vagy nem szóbeli módon (pl. arckifejezéssel, gesztusokkal, testbeszéddel vagy testi kontaktussal),
b) (I) hivatalos személy játékba avatkozása a játéktéren vagy a cserehelyen, vagy (II) egy játékos által tiszta gólhelyzet megakadályozása akár szabálytalan játéktérre lépéssel (4.6), akár a cserehelyről,
Az alábbi szabálytalanságok, sportszerűtlenségek (c, d) esetén 7m-es dobást kell ítélni az ellenfél javára:
c) ha játékmegszakítás alatt a mérkőzés utolsó 30 másodpercében egy játékos vagy egy hivatalos személy az ellenfél dobását késlelteti, vagy megakadályozza annak érdekében, hogy az ellenfél kapura lövést tudjon végrehajtani, vagy tiszta gólhelyzetet kialakítani; a vétkes játékost vagy hivatalos személyt ki kell zárni és 7m-es dobást kell ítélni az ellenfél javára. Ezt bármilyen közbeavatkozásra (pl. csak kisfokú testi akció, egy dobás végrehajtásába való beavatkozás úgy, mint labdaátadás elfogása, a labdaátvételbe való beavatkozás, a labda el nem engedése) alkalmazni kell,
d) ha játékban lévő labda esetén a mérkőzés utolsó 30 másodpercében az ellenfél
a) játékosa a 8.5 vagy a 8.6 alá tartozó szabálytalanságot, illetve a 8.10 a vagy 8.10 b(II) pont alá tartozó sportszerűtlenséget követ el,
b) hivatalos személye a 8.10a vagy 8.10b(I) pont alá tartozó sportszerűtlenséget követ el,
és ezzel kapura lövést vagy tiszta gólhelyzet kialakítását akadályozza meg; a vétkes játékost vagy hivatalos személyt a vonatkozó szabályok értelmében kizárással kell büntetni, valamint a labdát birtokló csapat számára 7m-es dobást kell ítélni.
Amennyiben a vétlen játékos vagy csapat a játékmegszakítás előtt gólt ér el, nem kell 7m-es dobást ítélni.
9. Szabály: A gól
9.1
Gólt érnek el, ha a labda teljes terjedelmében túljutott a gólvonalon (4. ábra), amennyiben a dobás előtt vagy alatt sem a dobó, sem a játékostársai, sem a csapat hivatalos személyei nem követtek el szabálytalanságot. A kapujátékvezető két rövid sípjellel és a 12. karjelzéssel megerősíti a gól érvényességét.
Ha a labda a kapuba jut, jóllehet a védekező csapat játékosa szabálytalanságot követett el, gólt kell ítélni.
Ha a játékvezető, időmérő/titkár vagy a szövetségi képviselő a játékot megszakította, mielőtt a labda túljutott a gólvonalon, nem szabad gólt ítélni.
Ha a játékos a labdát saját kapujába játssza, az ellenfél javára kell gólt ítélni, kivéve, amikor a kapus kidobást hajt végre (12.2)
9.2
Ha a játékvezető gólt ítélt és a kezdődobáshoz sípjelet adott, a gólt már nem szabad visszavonni.
Ha a gól és a kezdődobás között elhangzik a zárójelzés, akkor ezt a gólt a játékvezetőknek kezdődobás nélkül is világosan el kell ismerni.
9.3
Az a csapat győz, amelyik több gólt ér el. Ha mindkét csapat azonos számú gólt ér el, vagy nem dobtak gólt, a játék döntetlen (2.2).
10. Szabály: A kezdődobás
10.1
A mérkőzés kezdetekor az a csapat végzi el a kezdődobást, amelyik a sorsoláskor a labdát választotta, a másik csapat jogosult térfelet választani. Amennyiben a sorsolásnál térfelet választottak, a másik csapat végzi el a kezdődobást.
A második félidő megkezdése előtt a csapatok térfelet cserélnek és a kezdődobást az a csapat hajtja végre, amelyik a mérkőzés kezdetekor nem a kezdődobást választotta.
Meghosszabbításoknál a kezdődobásért, illetve a térfélért ismét sorsolni kell – az előbbiek szerint.
10.2
Minden gól után az a csapat végez el kezdődobást, amelyik a gólt kapta (lásd azonban 9.2 második bekezdését).
10.3
A kezdődobást a sípjel után 3 mp-en belül (13.1a, 15.7 harmadik bekezdés), a mezőny közepén – 1,5 m-es oldalirányú tűrés megengedett – kell végrehajtani, tetszés szerinti irányban.
A dobójátékosnak legalább az egyik lábával érintenie kell a középvonalat, a másik lábával azt nem lépheti át (15.6), és a végrehajtás helyét nem hagyhatja el, amíg a labdát nem továbbította (13.1 a, 15.7 harmadik bekezdése).
A dobójátékos csapattársai a középvonalat a játékvezető kezdődobásra adott sípjelének elhangzásáig nem léphetik át (15.6).
10.4
Minden félidő elején (és az esetleges meghosszabbításoknál) a kezdődobásnál valamennyi játékosnak a saját térfelén kell tartózkodnia.
A gól utáni kezdődobásnál az ellenfél játékosai azonban mindkét térfélen elhelyezkedhetnek.
Mindkét esetben az ellenfél játékosai 3 m-nél közelebb nem léphetnek a kezdődobást végző játékoshoz (15.4, 15.9, 8.7 c).
11. Szabály: A bedobás
11.1
Bedobással kell játékba hozni a labdát, ha az teljes terjedelmével áthaladt az oldalvonalon, vagy utoljára a védekező csapat játékosát érintve, a saját alapvonalon túlra jutott.
Ha a labda a mennyezetet vagy a játéktér feletti tárgyat érintett, úgyszintén bedobás következik.
11.2
A bedobást sípjel nélkül (kivéve 15.5 b) az a csapat hajtja végre, amelynek játékosai nem érintették utoljára a labdát, mielőtt az túljutott az oldal- és alapvonalon, illetve megérintette a mennyezetet vagy egy játéktér feletti tárgyat.
11.3
A bedobást azon a helyen kell végrehajtani, ahol a labda elhagyta az oldalvonalat, vagy az oldalvonal végétől a kapunak azon az oldalán, amelyiknél a labda az alapvonalon túljutott.
Ha a labda a mennyezet vagy a játéktér feletti tárgyat érintett, a bedobást az érintéshez legközelebb eső helyen kell végrehajtani.
11.4
A bedobást végző játékosnak egyik lábával a megfelelő helyen, az oldalvonalon kell állni és fenntartani a korrekt pozíciót, amíg kezét a labda nem hagyta el. A másik láb helyzete tetszőleges (13.1a, 15.6, 15.7 2. és 3. bekezdés).
11.5
A bedobás végrehajtásakor az ellenfél játékosai nem léphetnek 3 méternél közelebb a dobó játékoshoz (15.4, 15.9, 8.7 c).
A saját kapuelőtérvonalnál azonban minden esetben elhelyezkedhetnek, akkor is, ha a távolság 3 méternél kevesebb.
12. Szabály: A kidobás
12.1
Kidobással kell játékba hozni a labdát, ha
(I) az ellenfél játékosa a 6.2 a. szerint a kapuelőtérbe lép,
(II) az ellenfél játékosa a 6.2 a. szerint a kapuelőtérbe lép,
(III) az ellenfél játékosa a kapuelőtérben guruló vagy fekvő labdát megérinti (6.5 1. bekezdés),
(IV) ha a labda az alapvonalon túlra került, amennyiben azt utoljára a kapus vagy az ellenfél játékosa érintette.
Ez azt jelenti, hogy ezekben az esetekben a labda nincs játékban és a mérkőzés kidobással folytatódik (13.3). Ez érvényes abban az esetben is, ha a kidobás megállapítása után vagy mielőtt azt végrehajtották volna, valaki hibát követett el.
12.2
A kidobást sípjel nélkül (lásd azonban 15.5 b) a kapuelőtérből a kapuelőtérvonalon keresztül kell végrehajtani.
Ha annak a csapatnak kell kidobást végrehajtania, amelyik kapus nélkül játszik, valamelyik mezőnyjátékost kapusra kell cserélni (4.4). A játékvezetők döntik el, hogy a „time out” szükséges-e (2.8 második bekezdés, 2. sz.).
A kapuskidobást akkor kell végrehajtottnak tekinteni, ha a kapus által eldobott labda teljes terjedelmével áthaladt a kapuelőtérvonalon.
A másik csapat játékosai, jóllehet a kapuelőtérvonalnál tartózkodnak, a labdát csak akkor érinthetik, ha az teljes terjedelmével áthaladt a kapuelőtérvonalon (15.4, 15.9, 8.7 c).
13. Szabály: A szabaddobás
A szabaddobás megítélése
13.1
A játékvezetők alapvetően a következők esetekben szakítják meg a játékot és ítélnek szabaddobást az ellenfél javára:
a) a labdát birtokló csapat szabálytalanságot követ el, és emiatt nem tarthatja meg a labdát (4.2-3, 4.5-6, 5.6-10, 6.5 1.bekezdés, 6.7 b, 7.2-4, 7.7-8, 7.10, 7.11-12, 8.2-10, 8.7f, 10.3, 11.4, 13.7, 14.4-7, 15.7 3. bekezdés, 15.8),
b) az ellenfél szabálytalansága miatt a labdát birtokló csapat elveszíti a labdát (4.2-3, 4.5-6, 5.5, 6.2 b, 6.7 b, 7.8, és 8.2-10, 8.7f).
13.2
A játékvezetőknek biztosítaniuk kell a játék folyamatosságát azzal, hogy elhamarkodott szabaddobás ítélettel nem szakítják meg a játékot.
Ez azt jelenti, hogy a játékvezetők a 13.1 a. pontban felsoroltak esetén nem ítélnek szabaddobást, ha a védekező csapat közvetlenül a támadó csapat által elkövetett szabálytalanság után labdához jut.
Hasonlóképpen a 13.1 b. pont szabálytalanságai esetén csak akkor avatkoznak játékba, ha a támadó csapat az ellenfél szabálytalansága miatt elveszíti a labdát vagy nincs olyan helyzetben, hogy a támadást folytassa.
Ha szabálytalanság miatt személyes büntetést kell alkalmazni, a játékvezetők azonnal megszakíthatják a játékot, ha az a vétlen csapat számára nem jelent hátrányt. Egyébként a büntetés az akció befejezéséig elhalasztható.
A 13.2 nem érvényes a 4.2-3 vagy 4.5-6 szabályok elleni vétségek esetében, amelyeknél az időmérő/titkár, a szövetségi képviselő vagy a játékvezetők jelzésével a játékot azonnal meg kell szakítani.
13.3
Ha a 13.1 a-b pontokban felsorolt szabálytalanságok egyikét – amelyért egyébként szabaddobást kell ítélni – akkor követik el, amikor a labda nincs játékban, a mérkőzést a játékmegszakítás helyzetének megfelelő dobással kell folytatni (lásd még 8.10c a mérkőzés utolsó 30 másodpercére vonatkozó speciális előírásait).
13.4
Kiegészítve a 13.1 a-b pontokat, bizonyos esetekben, amikor a játék szabálytalanság nélkül szakad meg (a labda játékban volt), a mérkőzést szabaddobással kell folytatni:
a) ha a megszakításkor a labdát az egyik csapat birtokolta, azt a továbbiakban is megtartja;
b) ha a labdát egyik csapat sem birtokolta, az a csapat tartja azt meg, amelyiknél a megszakítást megelőzően volt.
13.5
A labdát birtokló csapat elleni szabaddobás ítéletnél, ha a labda ennek a csapatnak az egyik játékosánál van, azt azon a helyen, ahol éppen van, azonnal el kell engedni vagy a talajra tenni, hogy a labda megjátszható legyen (8.8 b)
A szabaddobás végrehajtása
13.6
A szabaddobást a játékvezető sípjele nélkül (lásd azonban: 15.5 b) elvileg azon a helyen kell végrehajtani, ahol a szabálytalanságot elkövették.
Kivételt az alábbiak képeznek:
A 13.4 a-b pontokban leírt helyzetekben a szabaddobást sípjel után ott kell végrehajtani, ahol a labda a megszakítás időpontjában volt.
Ha a játékvezető vagy a szövetségi képviselő a védekező csapat játékosának vagy hivatalos személyének szabálysértése miatt megszakítja a játékot és szóbeli figyelmeztetés, vagy személyes büntetés következik, a szabaddobást azon a helyen kell végrehajtani, ahol a labda a megszakításkor volt, amennyiben ez a hely a vétlen csapat számára kedvezőbb (4.2-3, vagy 4.5-6).
Ugyancsak a korábban már tisztázottak szerint passzív játék esetén (7.11) a szabaddobást azon a helyen kell végrehajtani, ahol a labda a játékmegszakításkor volt. A szabaddobást – bármely eddig felsorolt esetben – sohasem szabad a dobásra jogosult csapat kapuelőterében vagy az ellenfél szabaddobási vonalán belül végrehajtani. Amennyiben a helyes végrehajtási pozíció az előbb említett behatárolt területekre esik, a dobást azokon kívül a legközelebbi helyen kell végrehajtani.
13.7
A támadó csapat játékosai a szabaddobási vonalat nem érinthetik és nem léphetik át, amíg a labda dobójátékos kezét nem hagyta el; lásd még 2.5 szabály különleges korlátozásait is!
Amennyiben a szabaddobás végrehajtása előtt a támadó csapat játékosai a kapuelőtérvonal és a szabaddobási vonal között tartózkodnak, a hibás felállást – ha az a játékot befolyásolja –, a játékvezetőnek helyesbítenie kell (15.3, 15.6). Ezután sípjelre folytatódik a játék (15.5 b). Ugyanezt kell tenni akkor (15.7 második bekezdése), ha a dobás végrehajtására nem hangzott el sípjel, de a támadó csapat játékosai erre a területre belépnek, mielőtt a labda a dobójátékos kezét elhagyta volna.
Ha a támadó csapat játékosai a szabaddobáshoz adott sípjel után érintik vagy átlépik a szabaddobási vonalat, mielőtt a labda a dobójátékos kezét elhagyta volna, a védekező csapat javára kell szabaddobást ítélni (15.7 harmadik bekezdése, 13.1 a).
13.8
A szabaddobás végrehajtásakor az ellenfél játékosainak 3 méternél távolabb kell tartózkodniuk a dobójátékostól. A szabaddobási vonaltól végrehajtott szabaddobásnál a védekező csapat játékosai azonban elhelyezkedhetnek a kapuelőtérvonal előtt. A végrehajtáskor az ellenfél beavatkozását a 15.9 és 8.7 c. szerint kell elbírálni.
14. Szabály: A 7 m-es dobás
A 7 m-es dobás megítélése
14.1
7 m-es dobást kell ítélni:
a) az egész játéktéren a tiszta gólhelyzet szabálytalan megakadályozásáért az ellenfél játékosa vagy hivatalos személye által,
b) tiszta gólhelyzetben elhangzott jogosulatlan sípjel esetén,
c) a tiszta gólhelyzet megakadályozásáért a játékban illetéktelen személy beavatkozása által, pl. egy néző belép a játéktérre vagy sípjellel megállítja a játékost. Rendkívüli kényszer esetén – pl. áramkimaradás – szintén ezt a szabályt kell alkalmazni, ha a játék a tiszta gólhelyzet pillanatában szakadt meg.
d) 8.10c vagy 8.10d szerinti szabálytalanság esetén (lásd azonban 8.10 utolsó bekezdését)
A „tiszta gólhelyzet“ meghatározása
A 14.1-es szabálynak megfelelően tiszta gólhelyzet van, amikor:
a) a játékos az ellenfél kapuelőtérvonalánál uralja a labda és a teste feletti helyzetet, s lehetősége van kapura dobni anélkül, hogy abban az ellenfél játékosa szabályos eszközökkel megakadályozza,
Ugyanez van érvényben, ha a játékos még nem szerezte meg a labdát, de olyan pozícióban van, hogy labdához juthat, és nincs olyan játékos, aki szabályos eszközökkel megállítaná.
b) a játékos a labda és a teste feletti helyzetet uralva gyorsindítással kapura tör, futással (vagy labdavezetéssel), egyedül a kapussal szemben, s az ellenfélnek nincs olyan játékosa, aki elölről akadályozhatja,
b) A játékos az előzőekben leírt helyzetek egyikében van, de a labdát még nem birtokolja, azonban kész azt átvenni és az ellenfél kapusa egy ütközéssel megakadályozza a labda átvételét. Ebben a speciális esetben a védekező játékosok helyzete lényegtelen.
14.2
Ha a támadó csapat játékosa a szabálytalanság ellenére (14.1 a) teljesen uralja a labda és a test feletti helyzetet, nem szabad 7 m-es dobást ítélni akkor sem, ha a játékos utána elvéti a gólhelyzetet.
Mindig, amikor alkalmasint 7 m-es dobás ítélhető, a játékvezető csak akkor avatkozzon közbe, ha világosan megállapítja, hogy az ítélet tényszerűen jogos és szükséges. Ha a támadójátékos az ellenfél szabálytalan beavatkozása ellenére gólt ér el, nincs ok a 7 m-es dobásra. Amennyiben világosan felismerhető, hogy a játékos a szabálytalanság miatt valóban elveszítette a labda vagy a teste feletti ellenőrzést, s ezáltal a tiszta gólhelyzet már nem áll fenn, abban az esetben 7 m-es dobást kell ítélni.
A 14.2 nem alkalmazható olyan 4.2-3 vagy 4.5-6 szabálypontok szerinti szabálytalanságokra, amikor az időmérőnek, a szövetségi képviselőnek vagy a játékvezetőknek azonnal meg kell szakítani a játékot.
14.3
A 7 m-es dobás megítélésekor „time out” adható, így felismerhető késleltetéskor (pl. a kapus vagy dobójátékos cseréje) szükséges lehet a játékidőt megszakítani.
A 7 m-es dobás végrehajtása
14.4
A 7 m-es dobást a játékvezető sípjele után 3 mp-en belül, mint kapura lövést kell végrehajtani (13.1 a, 15.7 harmadik bekezdés).
14.5
A 7 m-es dobás végrehajtásakor a dobójátékos a 7 m-es dobás vonala mögött egy méterig helyezkedhet el (15.1, 15.6). A sípjel után a 7 m-es dobás vonalát nem érintheti vagy nem lépheti át, amíg a labda a kezét nem hagyta el (13.1 a, 15.7 harmadik bekezdése).
14.6
A 7 m-es dobás végrehajtása után a dobójátékos vagy társai csak akkor játszhatják meg ismét a labdát, miután az ellenfél játékosát vagy a kaput érintette (13.1 a, 15.7 harmadik bekezdése).
14.7
A 7 m-es dobás végrehajtásakor a dobójátékos társainak a szabaddobási vonalon kívül kell tartózkodniuk, amíg a labda a dobó kezét nem hagyta el (15.3, 15.6). Egyébként szabaddobást kell ítélni a 7 m-es dobást végrehajtó csapat ellen (13.1 a, 15.7 harmadik bekezdése).
14.8
A 7 m-es dobás végrehajtásakor az ellenfél csapata játékosainak a szabaddobási vonalon kívül és legalább 3 m-re kell tartózkodniuk a 7 m-es vonaltól, amíg a labda a dobó játékos kezét nem hagyta el. Egyébként a 7 m-es dobást meg kell ismételni, ha a labda nem jutott gólba – személyes büntetés azonban nem szükséges.
14.9
Ha a kapus átlépi a kapus-határvonalat (4 m-es vonal), (1.7, 5.11) mielőtt a labda a dobó játékos kezét elhagyta, a 7 m-es dobást meg kell ismételni, amennyiben nem esett gól – a kapus személyes büntetése azonban nem szükséges.
14.10
Amennyiben a támadójátékos labdával a kezében korrekt dobóhelyzetet foglalt el és kész a 7 m-es dobás végrehajtására, a kapuscsere már nem engedélyezhető. Ha a kapuscserét mégis megkísérlik, sportszerűtlen magatartásként kell büntetni (8.7 c.,16.1 b, 16.3 d).
15. Szabály: Általános rendelkezések a dobások végrehajtásához (kezdődobás, bedobás, kidobás, szabaddobás, 7 m-es dobás)
A dobójátékos
15.1
A dobás végrehajtása előtt a dobójátékosnak a megfelelő helyzetet kell elfoglalnia. A labdának a dobójátékos kezében kell lenni (15.6).
A kidobás kivételével a dobások végrehajtásakor az egyik láb valamely részének megszakítás nélkül a talajt kell érinteni, amíg a labda a dobójátékos kezét nem hagyta el. A másik lábat szabad a talajról felemelni és ismét letenni (lásd 7.6-ot is). A dobónak ezt a helyzetet addig meg kell tartani, amíg a dobást végrehajtotta (15.7 második és harmadik bekezdés).
15.2
A dobást akkor kell végrehajtottnak tekinteni, amikor a labda a játékos kezét elhagyta (lásd azonban 12.2).
A dobójátékos csak akkor érintheti ismét a labdát, miután az egy másik játékost vagy a kaput érintette (15.7- 8 és lásd a további korlátozásokat is a 14.6 szerint).
Valamennyi dobásból közvetlenül gól érhető el (kivéve a kidobást, amelyiknél öngól nem lehetséges).
A dobójátékos társai
15.3
Minden játékosnak az illető dobásnak megfelelő helyzetet kell elfoglalnia (15.6). A 10.3 második bekezdésének rendelkezése kivételével a játékosoknak a korrekt pozícióban kell maradniuk mindaddig, amíg a labda a dobójátékos kezét nem hagyta el.
A dobás végrehajtásakor a dobójátékos nem adhatja át a labdát játékostársának, illetve a játékostárs nem érintheti a kezében levő labdát (15.7 második és harmadik bekezdése).
A védőjátékosok
15.4
A védőjátékosoknak korrekt elhelyezkedésben kell maradniuk mindaddig, amig a labda a dobójátékos kezét nem hagyta el (15.9).
A védőjátékosok hibás felállását a kezdődobás, a bedobás vagy a szabaddobás végrehajtásakor nem kell helyesbíteni, ha a támadó csapat az azonnali végrehajtásnál nem szenved hátrányt. Hátrány esetén a felállást helyesbíteni kell.
Sípjel a játék folytatásához
15.5
A játékvezetőnek sípolnia kell:
a) mindig kezdődobásnál (10.3) vagy 7 m-es dobásnál (14.4),
b) a bedobás, a kidobás, és a szabaddobás eseteiben:
- a „time out” utáni játékfolytatáskor;
- játékfolytatáskor szabaddobás esetén a 13.4 szerint,
- a dobások végrehajtásának késleltetésekor,
- a játékosok elhelyezkedésének helyesbítése után,
- szóbeli intés vagy figyelmeztetés után.
Minden más esetben a játékvezetőnek kell eldönteni, hogy a játék folytatásához szükséges-e sípjelzés. A játékvezetőnek nem szükséges sípolni, amikor a játékosok a számukra megfelelő helyzetet foglalják el (15.1, 15.3, és 15.4, lásd azonban a 13.7 és a 15.4 második bekezdéseit.
Ha a játékvezető a hibás felállás ellenére sípjelet ad, úgy a hibás felállásban levő játékosok teljesen akcióképesek. A dobásra adott sípjelet követően a dobójátékosnak a labdát 3 mp-en belül játékba kell hozni.
Következmények:
15.6
A dobójátékos vagy társainak a dobás végrehajtása előtti hibáit, pl. helytelen felállás vagy a játékostárs is érinti a labdát (15:1-3) helyesbíteni kell (lásd azonban a 13:7 második bekezdését).
15.7
A dobójátékos vagy társainak a dobás végrehajtása alatti hibáinak (15.1-3) következményei attól függenek, hogy a végrehajtáshoz elhangzott-e sípjel.
Ha a dobáshoz nem hangzott el sípjel, a hibákat alapvetően helyesbíteni kell, majd sípjelet adni a folytatáshoz. Az előnyszabályt azonban a 13.2 szerint alkalmazni kell. Ha a csapat közvetlenül a helytelen végrehajtás után elveszíti a labdát, a dobás érvényes és a játék folytatódhat.
Ha a dobáshoz sípjel hangzott el, a végrehajtás alatti vétségeket alapvetően büntetni kell, pl. a dobójátékos felugrik, 3 mp-nél tovább tartja kezében a labdát vagy még a labda megjátszása előtt elhagyja helyét. Azt is büntetni kell, ha a játékostárs a sípjel után, de mielőtt a labda a kezét elhagyta, szabálytalan helyzetet vesz fel (kivéve a 10.3 második bekezdése). Ezekben az esetekben a vétség helyén a másik csapat szabaddobással (13.1 a) folytatja a mérkőzést (lásd azonban 2.6-ot is). A 13.2 szabálypontnak megfelelően előnyszabályt kell alkalmazni, ha a dobójátékos csapata elveszíti a labdát, mielőtt a játékvezető beavatkozhatott volna.
15.8
A sípjelet követő dobások végrehajtásakor elkövetett minden vétséget azonnal büntetni kell. A 15.2 második bekezdése szerinti vétségekről van szó, mint pl. a dobójátékos ismét érinti a labdát, mielőtt az egy másik játékost vagy a kaput érintette, a labdát vezeti vagy a talajra teszi és ismét felveszi.
Ekkor szabaddobás következik az ellenfél javára, figyelembe véve az előnyszabály lehetőségét (13.1 a, lásd még a 15.7 harmadik bekezdését).
15.9
Azt a védőjátékost, aki a dobás végrehajtását zavarja, pl. szabálytalan helyzetet foglal el vagy helytelenül elmozog – kivéve a 14.8, 14.9, a 15.4 második mondat és a 15.5 harmadik bekezdésének eseteit –, büntetni kell, akár dobás előtt, akár dobás közben teszi (mielőtt a labda a dobójátékos kezét elhagyta).
Ez attól függetlenül érvényes, hogy a dobáshoz elhangzott-e sípjel vagy nem (8.7 c, 16.1 b, 16.3 d).
Azt a dobást, amelyiket a másik csapat szabálytalansággal megzavart, alapvetően meg kell ismételni.
16. Szabály: A büntetések
Figyelmeztetés
16.1
Figyelmeztetést kell adni:
a) a progresszív büntetéssel járó szabálytalanságokért (8.3; de lásd azonban 16.3 b és 16.6 d),
b) a progresszív büntetéssel járó sportszerűtlen magatartásért (8.7).
16.2
A figyelmeztetést a vétkes játékosnak vagy a hivatalos személynek és az időmérő/titkárnak a „sárga lap" magasba tartásával kell tudomására hozni.
Időleges kiállítás
16.3
Időleges kiállítást kell adni:
a) szabálytalan cseréért, többletjátékos belépéséért, vagy ha egy játékos a cserehelyről a játékba avatkozik (4.5-6), de lásd azonban 8.10 b II.,
b) a 8.3 szerinti szabálytalanságokért, amennyiben a játékos és/vagy csapata már megkapta az adható figyelmeztetéseket,
c) a 8.4 szerinti szabálytalanságokért,
d) játékos 8.7 szerinti sportszerűtlen magatartásért, amennyiben a játékos és/vagy csapata már megkapta az adható figyelmeztetéseket,
e) hivatalos személy 8.7 szerinti sportszerűtlen magatartásért, amennyiben a csapat hivatalos személyei már voltak figyelmeztetve,
f) játékos vagy hivatalos személy 8.8 szerinti sportszerűtlen magatartásáért (lásd még 4.6),
g) játékos vagy hivatalos személy kizárásának következményeként (16.8 második bekezdése, lásd azonban 16.11 b),
h) ha az időlegesen kiállított játékos még a játék folytatása előtt sportszerűtlen magatartást tanúsít (16:9 a).
16.4
A játékvezetőnek „time out” után világosan kell jelezni az időleges kiállítást a vétkes játékos vagy hivatalos személy, és az időmérő/titkár számára az előírt karjelzéssel (egyik magasba nyújtott karja kinyújtott két ujjának felmutatásával).
16.5
Az időleges kiállítás mindig 2 perc. Ugyanannak a játékosnak a harmadik időleges kiállítását mindig kizárással kell egybekötni (16.6 d). Az időlegesen kiállított játékos a kiállítási idő alatt a játéktéren nem vehet részt a játékban és csapata a játéktéren nem egészülhet ki. A kiállítási idő a játék folytatására adott sípjelzéskor kezdődik. Ha a játékos kiállítási ideje az első félidő végéig nem telik le, azt a második félidő kezdetétől pótolni kell. Ugyanez érvényes a rendes játékidő, illetve a meghosszabbítások alatt. Amennyiben a meghosszabbítások után sem telt le az időlegesen kiállított játékos büntetési ideje, a játékos nem vehet részt a 7 m-es dobásokban.
Kizárás
16.6
Kizárást kell adni:
a) a 8.5 és 8.6 szerinti szabálytalanságokért,
b) játékos vagy hivatalos személy játéktéren vagy azon kívül elkövetett durva, sportszerűtlen (8.9) és kirívóan sportszerűtlen (8.10) magatartásáért,
c) egy hivatalos személy 8.7 szerinti sportszerűtlen magatartásáért, miután a csapat valamelyik hivatalos személye előzőleg már kapott figyelmeztetést és időleges kiállítást is (16.1 b és (16.3 e)
d) ugyanannak a játékosnak harmadik időleges kiállításáért (16.5),
e) azokért a jelentős vagy ismétlődő sportszerűtlen magatartásokért, amelyeket a mérkőzés eredményét eldöntő 7 m-es dobások alatt (2.2 magyarázata és 16.10) követnek el.
16.7
A játékvezetőnek „time out” után a „piros lap" magasba tartásával világosan kell jelezni a kizárást a vétkes játékos vagy a hivatalos személy és az időmérő/titkár számára (lásd még 16.8).
16.8
A játékos vagy a hivatalos személy kizárása mindig a játékidő hátralevő részére szól, és azonnal el kell hagyniuk mind a játékteret, mind a cserehelyet. Távozásuk után a csapattal semmilyen formában nem tarthatnak kapcsolatot.
A játékos vagy a hivatalos személy játékidő alatti – a játéktéren vagy azon kívüli – kizárását, a csapat számára mindig időleges kiállítással kell egybekötni. Ez azt jelenti, hogy a csapat játékosainak számát a játéktéren egy fővel csökkenteni kell (16.3 f). A játéktéren való létszámcsökkentés azonban 4 percig tart abban az esetben, ha a játékost a 16.9 b-d szerinti szabálytalanságok elkövetése miatt zárták ki.
A kizárás csökkenti a csapat rendelkezésére álló játékosok vagy hivatalos személyek összlétszámát (kivéve 16.11 b). A kiállítási idő letelte után azonban a csapat játéktéren levő játékosainak száma kiegészíthető.
A 8.6 és 8.10a-b szabályok szerinti kizárásokat írásban jelenteni kell a rendező szerv felé további intézkedésre. Ilyen esetekben a csapatfelelőst és a versenybizottsági képviselőt (lásd. 7. Magyarázat “Beavatkozás az időmérő és a szövetségi képviselő által”) a döntést követően azonnal tájékoztatni kell. Ebből a célból a játékvezetők tájékoztatásul a piros lapot követően felmutatják a kék lapot is.
1. ábra A játéktér
2. ábra A kapu
2b. ábra A kapu - oldalnézet
3. ábra Cserevonalak és cserehely
4. ábra Gól
