Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma

és Kollégiuma

Röplabda elmélet tananyagok

 

Játékszabályok

Az alábbiakban nem közöljük a teljes több száz oldalas szabálykönyvet, csak az iskolában tanított, testnevelés órán is használt szabályokat, néhol az érthetőség kedvéért kissé átfogalmazva.

1. A röplabda pálya

    A vonalak

    Zónák és területek

2. A háló

    Az antennák

3. A csapatok

4. A játék menete

    Pontszerzés

    Nyitás (szerva)

    A sánc érintés vagy blokk

    Hogyan játsszák a röplabdát

    Labda érintések

    Állásrend

    A játékosok tevékenységének szabályai játék közben

    Forgásrend

    Liberó játékos

    Cserék

    Pont vesztés okozó hibák

    Mérkőzések

 

1. A röplabda pálya

A pálya négyszög alakú 18x9 m-es terület, melyet a háló két egyenlő 9x9 m-es területre oszt és legalább 3 m széles kifutó vesz körül minden oldalon.

A lap tetejére »

A vonalak

Minden vonal 5 cm széles és a pálya része. A pálya két hosszabb határoló vonalát oldalvonalnak, a két rövidebbet alapvonalnak nevezzük. A középvonal tengelye osztja a pályát két egyenlő 9x9 m-es térfélre. A támadó vonal a középvonal tengelyétől három méter távolságra, a középvonallal párhuzamosan húzott vonal, mely az általa határolt támadó terület része. A támadó vonalat a pályán kívül szaggatott vonallal jelölik.

A lap tetejére »

Zónák és területek

Az első játékosok zónáját a középvonal tengelye és a támadó vonalnak a középvonaltól távolabbi széle határolja. A nyitási zóna 9 m széles az alapvonal mögött. Mindkét oldalát egy-egy 15 cm-es vonal jelzi az alapvonalon kívül, az oldalvonalak meghosszabbításában. Játékos csere zóna a két támadó vonal közötti terület a pályán kívül. Libero csere zóna a támadóvonal és az alapvonal közötti terület a pályán kívül. (1 ábra)

A lap tetejére »

2. A háló

A pálya két térfelét a pálya közepén, a talajra, és az oldalvonalakra is merőleges helyzetű háló választja el. A háló felső szintjének magassága férfiak részére 2,43 m, nők részére 2,24 m. a háló magasságát a pálya közepén kell mérni. A háló magassága a pálya két szélén egyenlő kell legyen és a szabályos magasságot 2 cm-nél többel nem haladhatja meg. A háló 1 m széles és 9,5-10 m hosszú, a háló felső peremét 7 cm széles fehér csík fedi. A hálót a hálótartó oszlopokhoz kötéllel kell kifeszíteni. A hálón 5 cm széles fehér oldalszalagok vannak az oldalvonalak fölött.

A lap tetejére »

Az antennák

Kb. 1 cm átmérőjű üvegszál pálcák, melyeken 10 cm-enként eltérő és jól látható színű csíkok vannak. Az antennák a pálya oldalvonalait jelzik a háló feletti részen. (2 ábra)

A lap tetejére »

3. A csapatok

A röplabdát 6 fős csapatok játsszák. A pályán mindig 6 játékosnak kell tartózkodnia, 5 játékossal nem játszhat a csapat. Ha nem tud kiállítani 6 játékost a pályára a mérkőzést elveszíti. A 6 játékosból 3 első sor köteles, 3 hátsó sor köteles. Minden csapatban egy ún. libero játékos tartózkodhat a pályán, akire külön szabályok vonatkoznak és a csapat többi tagjától eltérő színű mezt kell viseljen.

A lap tetejére »

4. A játék menete

Pontszerzés

Egy csapat pontot szerez, ha:

- Sikeresen az ellenfél térfelén a talajra juttatja a labdát

- Az ellenfél hibázik. Pl. valamelyik játékosukról a labda a pályán kívül érinti a talajt, vagy bármilyen tárgyat, ha a megengedettnél (3, esetenként 4) többször érinti a labdát, ha valamelyik játékosa megérinti a hálót, miközben a labda játékban van, stb.

- Ha az ellenfél büntetésben részesül

A lap tetejére »

Nyitás (szerva)

A játék az egyik csapat nyitásával kezdődik. A nyitást az alapvonalon túlról, a két oldalvonal meghosszabbítása közötti területről kell elvégezni. A nyitó játékos a labda érintésének pillanatáig nem érintheti az alapvonalat, sem a pálya bármely más részét. Ha a játékos a nyitáshoz már feldobta a labdát, akkor azt meg kell játszania! Ha nem üti meg, hanem pl. elkapja, vagy hagyja leesni, akkor a pontot az ellenfél kapja. Szintén az ellenfél kapja a pontot, ha a nyitó játékos a labdát a hálóba üti. A hálót érintő, de azon átbukó labda szabályos, a játék folytatódik. A hálót érintő, de azon átbukó labda játék közben sem hiba. Ha a nyitó csapat ellenfele szerez pontot, akkor a ponttal együtt a nyitás jogát is megszerzi. Mindaddig az a csapat nyit, aki utoljára megszerezte a nyitás jogát, ameddig pontot szereznek. Ha a nyitó csapat elveszti a pontot, akkor a nyitás joga is átkerül a másik csapathoz. Amíg a csapat egymás után több pontot szerez, mindaddig ugyanannak a játékosnak kell a nyitást elvégeznie.

A lap tetejére »

A sánc érintés vagy blokk

Sánc érintésnek, sáncolásnak vagy blokknak nevezzük, amikor a védekező csapat egy, vagy több játékosa felugorva, két kezét a labda elé tartva igyekszik megakadályozni az ellenfél támadó érintését. A sánc érintés nem számít bele a csapat 3 érintésébe. Tilos a nyitást sáncolni! A nyitást a háló szintje fölött lévő labda esetén tilos egyből visszajátszani a nyitó csapat térfelére. Tilos átnyúlni a háló fölött az ellenfél térfelébe. Kivéve, ha az ellenfél már elvégezte a támadó érintését. Támadó érintésnek nevezzük a csapatnak azt a labdaérintését, amelyet az ellenfél térfelére irányít. Utóbbi esetekben a pontot az ellenfél kapja.

A lap tetejére »

Hogyan játsszák a röplabdát

A nyitás után a labda mindaddig játékban marad, amíg az egyik csapat pontot nem szerez. Egy csapatnak egy labdatérés (a játék azon része amíg a labda az egyik csapat térfelén van) alkalmával 3 labdaérintésre van lehetősége. A sánc érintés nem számít bele a 3 érintésbe, így azzal együtt tehát 4 érintése van a csapatnak. A pontot szerző csapat vagy megszerzi ezzel a nyitás jogát, vagy folytatja a nyitást és így folytatódik a játék.

A lap tetejére »

Labda érintések

A játékosok bármely testrészükkel érinthetik a labdát, fejjel, kézzel, lábbal, testtel, de az érintésnek pillanatnyinak és elpattanónak kell lennie. A nyitott tenyérrel alulról végzett labdaérintések minden esetben szabálytalanok, tartott labdának minősülnek.

A lap tetejére »

Állásrend

A röplabda játékban a játékosoknak a pályán a nyitás pillanatában meghatározott rendben kell elhelyezkedniük. Ezt nevezzük állásrendnek. A játékosoknak előre-hátra és oldalra kell igazodniuk egymáshoz. A korábban már említett 3 első sorköteles játékosnak egy kicsivel mindig közelebb kell elhelyezkedniük a hálóhoz mint a nekik megfelelő hátsó sorköteles játékostársuknak. Első sor bal szélső-hátsó sor bal szélső, első sor középső-hátsó sor középső, stb. A soron belül pedig a szélső játékosnak mindig egy kicsit közelebb kell állnia az ő oldalvonalához, mint a sorban középső játékostársának. Ez a szabály valójában rendkívül sokféle felállást tesz lehetővé. A nyitás pillanata után a játékosok természetesen elhagyhatják ezt a pozíciót és bárhová helyezkedhetnek a pályán, de az első és hátsó sor köteles játékosok tevékenységét eltérően szabályozza a szabálykönyv.

A lap tetejére »

A játékosok tevékenységének szabályai játék közben

Az első sorköteles játékosok mindenfajta játékcselekményt végezhetnek. A mezőnyjáték közbeni megkötések a hátsó sorköteles játékosokra vonatkoznak. A hátsó sorköteles játékosok nem végezhetnek támadó érintést a támadó területen belül. Ők csak a támadóvonal mögül felugorva üthetnek le.

A lap tetejére »

Forgásrend

Forgásnak nevezzük a röplabdában, amikor a csapat megszerzi a nyitás jogát, akkor a játékosok az állásrend szerint egy hellyel arrébb lépnek, az óramutató járásával megegyező irányba. Így a játékosok a játék során mindegyik játékhelyre kerülnek és mindegyik játékos a nyitó helyre (hátsó sor jobb széle) is kerül. A játékosoknak az új helyüket mindaddig meg kell tartaniuk, amíg, miután egyszer elveszítve a nyitás jogát újra megszerzik azt, akkor ismét forgást végeznek. A nyitás jogát elveszítő csapat nem végez forgást.

A lap tetejére »

Liberó játékos

A fent már korábban említett ún. liberó játékos tevékenysége szabályozott a játék során. Nem nyithat, nem végezhet semmilyen támadó tevékenységet, nem kerülhet első sorba. Másképp kell cserélnie mint a többi játékosnak. A liberó játékos minden jelzés nélkül cserélhet, de csak ha a labda játékon kívül van, és a támadó vonal és az alapvonal közötti területen kell a cserét lebonyolítani. Amikor a forgásrend szerint első sorba kerülne, akkor az a játékos kell visszaálljon a játékba akivel cserélt. Egy labdatérést követően újra beállhat egy hátsó sorköteles játékos helyett, stb.

A lap tetejére »

Cserék

A röplabda játékban szettenként egyszer lehet cserélni minden játékost. A lecserélt játékos csak annak a helyére mehet vissza akivel cserélt. Tehát vagy egyszer mind a 6 játékos cseréjére van lehetőség egy szett alatt, így lecserélhető gyakorlatilag az egész csapat, de utána nincs több csere lehetőség, vagy három játékost oda-vissza egyszer cserélhetnek. A cseréket előre jelezni kell a játékvezetőnek, és csak a felezővonal, és a támadóvonal közötti területen lehet lebonyolítani a cserét.

A lap tetejére »

Pont vesztés okozó hibák

Az ellenfél kap pontot, ha:

- A csapat valamelyik játékosa átlép az ellenfél térfelére, vagy bármely testrészével megérinti azt, amíg a labda játékban van.

- A csapat valamelyik játékosa megérinti a háló bármely részét amíg a labda játékban van. A nyitó játékos a nyitást a hálóba üti.

- Játék közben a hálóba eső labda nem hiba, csak ha a támadó érintés után megy a hálóba. A csapat valamelyik játékosáról a játéktéren kívülre szálló labda valamihez hozzáér a pályán kívül

A lap tetejére »

Mérkőzések

A röplabda mérkőzések önálló játékrészekből, játszmákból, vagy más néven szettekből állnak. Egy játszma 25 pontig tart. A játszmákat két pont különbséggel kell nyerni. 25:24-nél tovább játszanak, amíg az egyik csapat el nem éri a két pont különbséget. A mérkőzés három nyert játszmáig tart. 2:2-nél az ötödik játszma 15 pontig tart, melyet szintén két pont különbséggel kell megnyerni. Az ötödik játszmában amikor az egyik csapat eléri a 8 pontot, térfelet cserélnek.

A lap tetejére »

1 ábra

 

A lap tetejére »

2 ábra

 

A lap tetejére »