Torna elmélet tananyagok
Fiú talajgyakorlat összeállításának szempontjai testnevelés órán
Az alábbiakban nem közöljük a teljes 150 oldalas szabálykönyvet, csak az iskolában tanított szerek legfontosabb, testnevelés órán is használható szabályait, néhol az érthetőség kedvéért kissé átfogalmazva.
Női talajgyakorlat, összekötő mozdulatsorok. Videó
4. Ugrás szabályai lényegében megegyeznek a férfi torna ugrás szabályaival
5. Fiú talajgyakorlat összeállításának szempontjai testnevelés órán
FELEMÁSKORLÁT
Általánosságban
A gyakorlat értékelése a dobbantóról, vagy szőnyegről történő elugrás pillanatában kezdődik. A dobbantó alatt semmilyen kiegészítő alátámasztás (pl. plusz deszka) nem lehet.
Felugrás
Ha a tornász az első kísérletre érinti a dobbantót, a szert, vagy elfut a szer alatt: • 1,00 levonás A tornásznak lehetősége van egy második nekifutásra (levonással), Harmadik nekifutás nem engedélyezett.
Leesési idő:
Ha a tornász leesik a szerről, 30 másodperce van újra felugrani a szerre és folytatni a gyakorlatát.
GERENDA
Művészi előadás
Művészi előadásmódnak nevezzük azt, ha a tornász a gerenda gyakorlatát oly módon tudja bemutatni, hogy az egy jól összeállított előadásnak tűnik. Ily módon a tornász bemutatja kreativitását, előadása magabiztosságát, személyes stílusát és tökéletes technikáját. Ez nem az, hogy a tornász „mit” mutat be, hanem hogy „hogyan” mutatja be azt.
Összeállítás és koreográfia
A gerenda gyakorlat a tornász művészi és torna mozgásanyagán, valamint ezek gerendára koreografálásán alapul. A gyakorlatnak ritmusérzékről kell tanúbizonyságot tennie, és tempóváltásokat is tartalmaznia kell. A nehézségi értékkel bíró elemek és a művészi elemek egyensúlya egy folyamatos lendületű, összetartozó gyakorlatot eredményeznek. A gyakorlat tervének, szerkezetének és összeállításának a következőket kell tartalmlaznia:
Gazdag és változatos elemek az elemtáblázat különböző csoportjaiból
Szintváltoztatás (fel és le)
Irányváltoztatás (előre, hátra, oldalra)
Ritmus- és tempóváltások
Kreatív vagy eredeti mozdulatok és átmenetek
Ez az, „amit” a tornász előad.
Ritmus & tempó
A ritmusnak és tempónak (mozgás sebesség és iram) változatosnak kell lennie, néha élénk, néha lassú, de mindig dinamikus, és mindenképpen megszakítás nélküli. Az átmenetek a mozdulatok és elem között lágyak, és törés nélküliek;
felesleges megállások nélkül, vagy
az elemek előtti túl hosszú előkészítő mozdulatok nélkül
A gyakorlat ne legyen egy egymás után következő elemek sorozata.
Időmérés
A gerendagyakorlat hossza nem haladhatja meg a 1:30 percet (90 másodperc)
TALAJ
10.1 Cikkely: A gyakorlat leírása
A talajgyakorlatot elsősorban akrobatikus elemek alkotják, amelyeket más tornaelemekkel kombinálnak, mint erő- és egyensúlyi elemek, hajlékonysági elemek, kézállások és koreográfiai változatok, mindezek harmonikus és ritmikus gyakorlatot képeznek, amelynek végrehajtása alatt a tornász kihasználja a teljes talajterületet (12 m x 12 m).
10.2 Cikkely: Tartalom és felépítés
1. A tornász gyakorlatát zárt lábbal, alapállásból, a talajterületen belülről kell elkezdenie.
2. A tornász csak olyan elemeket tehet gyakorlatába, amelyeket teljes biztonsággal be tud mutatni, magas fokú esztétikai, technikai és mesterségbeli tudással.
3. A gyakorlatnak teljes egészében a talajterületen belül kell történnie. A kijelölt talajterület elhagyásáért 0,10-0,30 pontot levonnak a gyakorlat pontszámából.
4. A talajgyakorlat időtartama legfeljebb 70 mp, minimális időtartam nincs. Idő túllépésért pontlevonás jár. (0,10-0,50) Az időt a tornász lábának első mozdulatától a befejező ugrás végéig mérik. Utóbbinak zárt lábbal, alapállásban kell befejeződnie.
5. A teljes talajterületet használni kell. A teljes talajterület használatának követelménye kifejezetten azt jelenti, hogy a tornásznak használnia kell a négyzet átlóit és oldalait oly módon, hogy a tornász legalább egyszer megjelenik a négy sarok mindegyikében.
6. A gyakorlatot olyan akrobatikus elemmel kell befejezni, amely zárt, két lábon történő megállással zárul (gurulás befejezésként nem megengedett).
GYŰRŰ
Magasság: 260 cm a szőnyeg felső részétől, 280 cm a talajtól mérve.
12.1 Cikkely: A gyakorlat leírása
A gyűrűgyakorlat megközelítőleg egyenlő arányban lendületi, erő és tartásos elemekből áll. Ezeket az elemeket és kapcsolataikat függésben, támaszban, vagy azon keresztül, kézállásban, vagy azon át mutatják be úgy, hogy a nyújtott karral történő végrehajtás uralkodó legyen. A korszerű tornagyakorlatokat ezen a szeren a lendületi és erőelemek egymásba történő átmenetei jellemzik. A hevederek lengése és keresztezése nem megengedett.
12.2 Cikkely: Tartalom és felépítés
12.1 Cikkely: A gyakorlat leírása
1. Alapállásból a tornásznak fel kell ugrania, vagy felsegítik őt a gyűrűre zárt lábbal mozdulatlan függésbe, mindezt jó tartással. Az értékelés a tornász első mozdulatától kezdődik, amelyet a talaj elhagyása után tesz.
2. A tornásznak csak olyan elemeket szabad gyakorlatába foglalnia, amelyeket teljes biztonsággal és magas fokú esztétikai, technikai és mesterségbeli tudással tud bemutatni.
3. A gyakorlatnak megközelítőleg egyenlő arányban kell lendületi, tartásos és erőelemeket tartalmaznia.
4. Az olyan lendületek, amelyek nem vezetnek legalább egy értékkel rendelkező elemhez, hanem egyszerűen csak irányt váltanak, (Ún. közlendület) pont levonással járnak.
5. Minden tartásos helyzetet legalább 2 mp-ig ki kell tartani.
UGRÁS
Magasság Férfiak: 135 cm a talajtól mérve
Magasság Nők: 125 cm a talajtól mérve
13.1 Cikkely: Az ugrás-gyakorlat leírása
A tornásznak egy ugrást kell bemutatnia, kivéve a szerenkénti döntőre történő selejtezőt és a szerenkénti döntőt, Minden ugrás nekifutással és zárt lábbal, páros lábról elugrással az ugródeszkáról kezdődik,és rövid, két, vagy egykezes támaszfázissal az ugrószeren folytatódik, majd a talajra érkezéssel fejeződik be.
13.2 Cikkely: Tartalom és felépítés
1. A tornásznak minden ugrását zárt lábbal, alapállásból, legfeljebb 25 m-re az ugrószer közelebbi végétől indulva kell kezdenie. Az ugrás a tornász első lépésével, v. szökkenésével kezdődik, az értékelés viszont akkor kezdődik, amikor a tornász lába az ugródeszkát érinti. A nekifutás hosszát a futósávon, vagy amellett meg kell jelölni. A nekifutás megszakítható és újra folytatható, de nem ismételhető meg.
2. Az ugrás az ugrószer mögött, zárt lábbal, álló helyzetben, arccal az ugrószer felé, vagy ellenkező irányban (szemben vagy háttal az ugrószernek) végződik.
3. A tornásznak csak olyan ugrást szabad bemutatnia, amit teljes biztonsággal és magas fokú esztétikai, technikai és mesterségbeli tudással tud előadni.
4. A tornász csak előre vagy hátra ugorhat el, és csak zárt lábbal.
5. A tornásznak a szándékolt testhelyzetet (zsugor, bicska v. nyújtott) határozott módon és hibátlanul kell mutatnia. A határozatlan testhelyzetért pontlevonás jár.
6. A tornász súlypontjának a 2. ívben szembeötlő emelkedést kell mutatnia a szerről történő ellökődést követően.
7. A tornásznak az ugrószer középvonalának meghosszabbításától jobbra és balra megjelölt területen belülre kell mindkét lábával érkeznie, az alábbi ábra szerint:
KORLÁT
Magasság: 180 cm a szőnyeg tetejétől, 200 cm a talajtól mérve.
14.1 Cikkely: A gyakorlat leírása
A korszerű korlátgyakorlat túlnyomóan lendületi és repülő elemekből áll, amelyeket a rendelkezésre álló összes elemcsoportból választottak, és különböző függő- és támaszhelyzetek folyamatos átmeneteként hajtanak végre úgy, hogy visszatükrözze a szer minden lehetőségét.
14.2 Cikkely: Tartalom és felépítés
1. A tornásznak zárt lábbal, mozdulatlan alapállásból felugrással, vagy rövid nekifutással kell kezdenie korlátgyakorlatát. A gyakorlat abban a pillanatban kezdődik, amikor a tornász lába elhagyja a talajt. Láblendítés (egy lábbal), vagy lépés a felugráshoz nem megengedett (a két láb egyszerre kell, hogy elhagyja a talajt).
2. Ugródeszka használata a szabályos érkező-szőnyeg magasságában elhelyezve a felugráshoz megengedett.
3. A tornásznak csak olyan elemet szabad gyakorlatába építeni, amit teljes biztonsággal és magas fokú esztétikai, technikai és mesterségbeli tudással tud bemutatni.
4. Támaszban, vagy felkarfüggésben végzett olyan lendület, amely nem vezet legalább egy értékelhető elemhez, hanem csak egyszerűen irányt vált, (Ún. közlendület) nem megengedett és pontlevonást eredményez.
TALAJ
Művészi előadás
Művészi előadásmódnak nevezzük azt, ha a tornász a talajgyakorlatát oly módon tudja bemutatni, hogy az egy jól összeállított előadásnak tűnik. Ily módon a tornász bemutatja kreativitását, előadása magabiztosságát, személyes stílusát, zeneiségét és tökéletes technikáját. A fő cél, hogy egy olyan egyedi és kiegyensúlyozott torna kompozíciót hozzunk létre, amely kombinálja a mozdulatokat, a tornász kifejezésmódját, a zene karakterével és témájával összhangban
Összeállítás és koreográfia
A talajgyakorlat a tornász művészi és torna mozgásanyagán, valamint ezek koreografálásán alapul. A gyakorlatnak a kiválasztott zenével harmonizálva, kihasználva a talajterületet kell ábrázolnia a torna és művészi mozdulatokat térben és időben. A koreográfiát úgy kell felépíteni, hogy az egyik mozdulatból simán következzen a másik, különböző sebességgel és intenzitással. Kreatív koreográfia az, melyben eredeti elemösszeállítás és mozdulatok jelennek meg, az összeállítás során új ötletek, formák és eredetiség tapasztalható, így elkerüli a monotóniát és mozdulatmásolást. A gyakorlat tervének, szerkezetének és összeállításának a következőket kell tartalmaznia:
Gazdag és változatos elemek az elemtáblázat különböző felépítésű elemeiből
Szintváltoztatás (fel és le)
Irányváltoztatás (előre, hátra, oldalra és íveken)
Kreatív vagy eredeti mozdulatok és átmenetek az akrobatikus sorokba.
Ez az, hogy a tornász „mit” mutat be.
Kifejezés
A kifejezést úgy határozhatjuk meg, hogy a tornász arcával és testével milyen érzelmeket közvetít. Ez magába foglalja azt is, hogy a tornász hogy adja elő magát, hogy teremt kapcsolatot a zsűrivel, a közönséggel, és hogy hogyan tudja kifejezésmódját az legnehezebb és legösszetettebb mozdulatok bemutatása során megőrizni. Ide tartozik az a képessége is, hogy hogyan tud egy szerepet megformálni a gyakorlat alatt. A technikai kivitelezés mellett a művészi harmóniának és a női bájnak is meg kell jelennie. Ez nem az, hogy a tornász „mit” mutat be, hanem hogy „hogyan” mutatja be azt.
Zene
A zenében nem lehetnek összefüggéstelen vágások, és a teljes gyakorlat alatt egy egységes, átfogó kompozíciót kell nyújtania. A zenének folyamatosnak kell lennie, egyértelmű kezdéssel és véggel. A választott zene segítsen kiemelni a tornász egyéni karakterét és stílusát. A zene karaktere szolgáljon vezérlő elemként a kompozíció témáját illetően. Közvetlen kapcsolatnak kell lennie a zene és a mozdulatok között. A kíséretet a tornászra kell formálni, hogy hozzájáruljon a művészi kifejezéshez és az előadás tökéletességéhez a gyakorlat során.
Zeneiség
A tornász zeneisége alatt azt értjük, hogy a tornász képes a zene előadására, nem csak a ritmusra és sebességére, de a zene áramlására, formájára, intenzitására és szenvedélyére is. A zene támogassa az előadást, és a tornász mozgását; a tornásznak ki kell fejeznie a zene témáját a közönség és a zsűri felé.
Időmérés
A gyakorlat értékelése a tornász első mozdulatának pillanatában kezdődik. A talajgyakorlat hossza nem haladhatja meg a 1:30 percet (90 másodperc)
Az időmérés a tornász első mozdulatának pillanatában kezdődik.
Az időmérő akkor állítja le az időmérést, amikor a tornász az utolsó mozdulatot befejezi. A gyakorlatnak a zenével egyszerre kell véget érnie.
Az időtúllépésért járó levonás, ha a gyakorlat hosszabb, mint 1:30 (90 másodperc). -0,10
Fiú talajgyakorlat összeállításának szempontjai testnevelés órán
A gyakorlat vigyázz állásból indul, és vigyázz állásban fejeződik be. A gyakorlat a talajszőnyeg bármely részén kezdhető és bármilyen irányba felállva lehet kezdeni, a gyakorlat összeállításától függően. Ugyanez vonatkozik a gyakorlat befejezésére.
A gyakorlat elemek összekapcsolásának legegyszerűbb módja, amikor az egyik elem befejező helyzete egyben a következő kiinduló helyzete. Ha ez nem lehetséges, akkor a gyakorlatelemeket egyszerűen, gördülékenyen és esztétikus mozdulatokkal kell összekapcsolni.
A gyakorlatnak tartásos elemeket is tartalmaznia kell. (mérlegállás, fejállás, kézállás, stb.) A tartásos elemeket 2 mp-ig ki kell tartani, attól kezdve, hogy az adott elem helyzetét felvette a tornász.
Elem ismétlés. Egy elem, lehetőleg csak egyszer szerepeljen a gyakorlatban. Ha többször előfordul, csak egy számít bele a gyakorlatelemek sorába. Tehát ha a gyakorlatnak öt elemből kell állnia és két előre bukfenc van benne, akkor a második bukfencnek a hatodik elemnek kell lennie. A hatodik itt nem a végrehajtás sorrendjét jelenti, hanem hogy a gyakorlatnak a két előre bukfencen kívül még négy különböző elemet kell tartalmaznia.
Előre és hátra bukfencet, tigrisbukfencet és előre vagy hátra bukfencet ne tegyetek közvetlen egymás után mert nem mutat jól, nem felel meg a sportág jellegének. (esztétikai sportág)
